Lehetett-e újabb pilóta-öngyilkosság az Air India júniusi tragédiája?
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
Alice McLeod néven született 1937-ben Detroitban, klasszikus zenét tanult, zongorázott, orgonált és hárfázott, de elhódította őt a jazz. 1960-ban a New York-i Birdland klubban egy koncerten találkozott John Coltrane-nel és a két zenész nemcsak egymásba szeretett, hanem egy idő után együtt is kezdtek dolgozni. Alice volt az, aki megerősítette Coltrane-t spirituális kutatásaiban, de társa volt a legextrémebb free-jazz kísérleteknél is.
Férjének 1967-ben bekövetkezett halála után önállóan Alice Coltrane folytatta zenei kísérleteit, amelyeket áthatott a hinduizmus szellemisége. A New Age zenei irányzat egyik elindítójának is tekintették. Az elmúlt negyedszázad során elsősorban egy hindu vallási közösség gurujaként tevékenykedett, csak ritkán jelentek meg lemezei. Utoljára tavaly ősszel lépett fel fiával, a szaxofonos Ravival közösen.
A szakmában Alice-t sokáig "közellenségnek" tekintették, miután Coltrane 1965-ben nem kisebb zongoristát küldött el miatta zenekarából, mint McCoy Tynert, aki azonban nem volt haragtartó ember, mert néhány évvel később Alice-szel duólemezt készített. Az asszony nemcsak Coltrane spirituális törekvéseit erősítette (ő játszik olyan lemezein, mint az Infinity, a Jupiter Variations vagy a Stellar Regions), hanem partnere volt afrikai ihletésű és free-jazz-es kísérleteiben is. Az özvegy - John Coltrane 1967-ben bekövetkezett halálát követő négy évtizedben - avatott kézzel kezelte néhai férje örökségét, számos, azóta nélkülözhetetlennek tekintett Coltrane-felvétel neki köszönhetően került kiadásra.
Közben Alice Coltrane egyre inkább a meditatív zene felé vonult, ő lett a jazz kevés hárfásainak egyike. Ez a szellemiség életére is kihatott: Sathya Sai Baba indiai guru tanítványa lett, felvette a Swamini Turiyasangitananda nevet, Kaliforniában spirituális központot alapított Vedantic Center néven, bár zenészként továbbra is Alice Coltrane néven lépett fel. E korszakának lemezeit az első New Age-felvételek között tartják számon, a legnépszerűbbek azonban a Carlos Santanával készült két album, a Welcome (1973) és az Illuminations (1974) volt. Később lemezei megritkultak, utoljára 2004-ben jelent meg CD-je Tranlinear Light címmel, amelyen fia, Ravi szaxofonozik. Vele lépett fel utoljára tavaly novemberben San Franciscóban.
