A versenyprogramban szereplő dokumentumfilmek vetítésével kezdődik a 38. Magyar Filmszemle szakmai programja január 30-án, Budapesten - olvasható a szemle hivatalos honlapján közzétett programban.
Az összegzés szerint a megmérettetés a kísérleti és kisjátékfilmekkel folytatódik, majd a játékfilmek bemutatása következik. A programban versenyen kívüli vetítések is szerepelnek.
A filmszemle az idén Fábri Zoltán előtt tiszteleg, két alkotással emlékeznek a Kossuth-díjas filmrendezőre: az Édes Annával és a Hannibál tanár úrral. A szemle életműdíjasainak, valamint a Magyar Mozgókép Mestereinek munkáit is bemutatják: egy-egy filmet vetítenek az ez évi díjazottaktól.
A Magyar Mozgókép Mestere elnevezésű elismerést Herskó János és Szabó István filmrendező kapja, az életműdíjat pedig Máthé Erzsi színművésznek, Fakan Balázs dramaturgnak és Czigány Tamás dokumentumfilm-rendezőnek ítélték.
Az In memoriam programban bemutatják a Két emelet boldogság című filmet Herskó János rendezésében, Kaló Flórián és Bajusz József emlékére. Látható még Illés György: Isten hozta, őrnagy úr című alkotása, amelyet Fábri Zoltán rendezett.
Levetítik A porcelánbaba című filmet is, Gárdos Péter rendezését a közelmúltban elhunyt Lázár Ervin, valamint Bertók Lajos emlékére, továbbá a Máriássy Félix rendezésében készült Álmatlan éveket, Agárdy Gábor és Zenthe Ferenc főszereplésével.
A vetítéseken túl számos szakmai programot is kínál a szemle: a médiahelyzetről és a médiatörvény elemzéséről szóló beszélgetést, valamint a dokumentumfilm helyzetét értékelő vitát tartanak.
A 38. Magyar Filmszemle február 6-ig tart, a rendezvény helyszíne a Jövő Háza Központ, a Palace Mammut és az Uránia Nemzeti Filmszínház. Az idei versenyprogramban 17 játékfilm, 40 dokumentumfilm, 30 kísérleti- és kisjátékfilm, valamint 9 tudományos-ismeretterjesztő film szerepel.
A filmszemle nyitófilmje Sándor Pál Noé bárkája című alkotása.
Már érthető, miért rendeltek 3000 darab új, kínainak tűnő nyomkövetős okosórát a hatóságok, miközben ennek csak alig több mint a harmada van használatban raboknál és bűnügyi felügyelet alatt állóknál. Az eszköz pontossága mellett az is kérdés, van-e jogalap távol tartani azokat, akiket veszélyesnek ítéltek a védett személyekre nézve.
A vállalat ennek ellenére az elmúlt 35 évben alig szerepelt a sajtóban.
