A Magdeburg melletti Pretzienben (Szász-Anhalt tartomány) történt eset óriási felháborodást váltott ki az egész országban. Felháborodást okozott az is, hogy a hatóságok meglehetősen későn intézkedtek. A helyi rendőrök akkor arra hivatkoztak, hogy nekik nem mondott semmit a bergen-belseni koncentrációs táborban elpusztult zsidó lány neve, sem világhírű naplója, ezért nem intézkedtek.
Megkezdődött hétfőn Magdeburgban azoknak a szélsőjobboldali fiataloknak a pere, akik tavaly júniusban elégették Anna Frank naplójának egy példányát.
A könyvet egy helyi szélsőjobboldali szervezet hét tagja égette el, de a fiatalemberek ellen csak napokkal a könyvégetés után indítottak vizsgálatot. Hetekkel később azonban az ügy már országos nyilvánosságot kapott.
A német zsidó családból származó Anna Frank 1933-ban menekült el szüleivel Németországból Hollandiába. A család a náci megszállás idején az amszterdami Prinsengracht 263-as számú házban bújt meg egy rejtekhelyen. A rejtekhelyet 1944-ben árulás folytán felfedezték, a családot koncentrációs táborba hurcolták. A deportálást csak a családfő, Otto Frank élte túl.
A könyvégetés, illetve a megkésett hatósági fellépés nyomán a berlini Anna (Anne) Frank Központ felajánlotta, hogy utólag történelemórákat tart rendőröknek.
Anna Frank naplója szerte a világban mintegy 75 millió példányban kelt el. Bírósági közlés szerint a 24 és 29 év közötti tetteseket a könyvégetés kapcsán a nemzetiszocializmus dicsőítésével és a zsidóüldözésesek tagadásával vádolják.
Érkezik a magyar fesztiválkultúra történetét feldolgozó dokumentumfilm. Arról, hogy miért és hogyan rendeződik át manapság a hazai fesztiválpiac és hogy szeretnek-e egyáltalán a fiatalok fesztiválozni és sörözni, a rendezővel, Csizmadia Attilával beszélgettünk.
15–9-re nyertek a mieink.
