Az elmúlt évek egyik jellemző nemzetközi tendenciája, hogy a vállalatok képzőművészeti gyűjteményei az adott cég általános, teljes körű imázsának részévé váltak. Korábban a vállalatok meghatározott koncepció nélkül vásároltak műtárgyakat, leginkább abból a célból, hogy kellemes környezetet teremtsenek munkatársaik számára.


Tony Cragg: Secretions, 1998; műanyag
© Deutsche Bank London

Az új évezredre azonban a művészet szerepe átértelmeződött, a céggyűjtemények ma már arculati elemként és befektetésként egyaránt hasznos, funkcionális szerepet töltenek be. A kilencvenes évek végére a cégművészet a nemzetközi művészeti világ elfogadott, meghatározó szegmensévé vált, kitermelte saját professzionális testületeit és szakembereit.

A cégművészet viszonylag új keletű kifejezés, bár - ha nem is olyan strukturált és átgondoltan kommunikált módon, mint manapság - az üzleti világ mindig is felhasználta a művészetet a maga céljaira. Mint ügyfeleik megnyerésére alkalmas eszközt egyes amerikai vállalatok már a XIX. és a XX. század fordulóján beépítették marketingterveikbe. Az IBM például a harmincas évek végétől vásárolt kortárs amerikai műalkotásokat és szponzorált kiállításokat imázs- és presztízsépítés céljából. Az önreklámozásnak ez a módja egyre népszerűbbé vált, s az 1980-as évek végére a vállalatok már olyan mennyiségű műtárgyat vásároltak, hogy elkezdték uralni, hatásuk alá vonni a műtárgypiacot. A kollekciók színvonala évtizedekig igen vegyes volt. Az e téren bekövetkezett változást a történelem David Rockefeller javára írja, aki máig ható precedenst teremtve mintegy három évtizeddel ezelőtt először bízott meg híres New York-i kurátorokat vállalatai gyűjteményének építésével.

A kilencvenes évek recessziója után a műtárgypiac jelenleg ismét csúcsra jár, s ezt a cégek is kihasználják. A művészet nemcsak jó befektetés, de hatékony módszer az új munkatársak megnyeréséhez, az ügyfelek lenyűgözéséhez, a PR- és a közönségkapcsolatok építéséhez. E célok érdekében kerültek le a műtárgyak a legfelső vezetők irodáiból a recepciókra és a közös dolgozói terekbe. Bár a vállalatok szinte sohasem teszik közzé, mennyit invesztálnak a művészetbe, a szakemberek becslése szerint például a brit cégek az elmúlt évben összesen körülbelül 150 millió fontot költöttek közvetlenül a képzőművészetre. Miközben a közönség művészeti érdeklődése egyre nő, a múzeumi vásárlások költségvetése zsugorodik. A vállalatok mélyen a zsebükbe nyúlva költekeznek, s mára a műtárgypiac legjelentősebb tényezőivé váltak: egyes cégek múzeumi minőségű gyűjteményt hoztak létre. E kollekciók ma már főállású vagy megbízott kurátorok közreműködésével, a legmagasabb szintű szakértelemmel épülnek. A kortárs műkereskedelem mai potenciáját jól jelzi, hogy bár e kurátorok óriási pénzeket mozgatnak a műtárgypiacon, egy-egy munka megvásárlására hat számjegyű összeget költve, mégis akadnak olyan sztárművészek, akik nemet mondanak nekik, mert nem szívesen kapcsolják össze nevüket, műalkotásaikat egy arctalan multinacionális vállalattal.

A céges gyűjtemények jellemző módon a kortárs művészethez kötődnek. A cégművészet talán legmeghatározóbb világszervezete, a Deutsche Bank az 1960-as évek óta gyűjt. Mintegy 50 ezer műtárgyat számláló kollekcióját - melynek becsült értéke 100 millió font - három főállású kurátor gondozza és gyarapítja. A bank évről évre hatalmas mennyiségű új műalkotást vásárol, s bár megtehetné, mégsem fordul a klasszikus vagy a klasszikus modern művészet felé. Ennek egyik oka, hogy a részvényesek esetleges rosszallását elkerülendő nem költenek milliókat egy-egy műtárgyra. A másik, hogy a cég filozófiája szerint a gyűjteménynek egyértelműen azonosítható módon a mai világot kell megjelenítenie. Londoni központjuknak már az előcsarnokában négy világhírű művész, Damien Hirst, Anish Kapoor, Tony Cragg és James Rosenquist óriási méretű munkái nyűgözik le a belépőt, aki azonnal „képbe kerül” a vállalat potenciáját, imázsát illetően. A Deutsche Bank, más cégekhez hasonlóan, nem pusztán vásárol, hanem különböző épületei, irodahelyiségei „felöltöztetése” céljából egyedi megrendelésekkel is megbíz művészeket, világszerte kiállításokat rendez, múzeumokkal működik együtt - egyszóval a művészeti világ teljes jogú főszereplői közt tartják számon.

A vállalati gyűjtemények sorsa minden esetben közvetlen összefüggésben áll a céget irányító vezető nyitottságával, kulturáltságával. Igazgatóváltás vagy a vállalat eladása esetén a műtárgyak könnyen a raktárakba vagy galériákba, aukciókra kerülhetnek. A kilencvenes évek közepén például az IBM pénzügyi nehézségei miatt 31 millió dollár értékű műtárgyat értékesített képzőművészeti gyűjteményéből. Az egyéni befektetők tulajdonában lévő cégek esetében a részvényesek bármikor dönthetnek a műtárgyak eladása mellett; a műpiac fellendülése ennek most különösen kedvez. Az állami tulajdonú vállalatok jóval szélesebb közösségnek felelősek, gyűjteményeik nyilvánosabbak, ezért értékesítésükre még alig akadt példa.

Spengler Katalin

A cikk a Műértő című lap májusi számában olvasható.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Kult

Szupermarket-pszichózis

A huszonhat éves madridi modern és kortársművészeti vásár szervezői reformokról beszélnek, ám ezekből nem sokat lehetett érzékelni az idei rendezvényen. Majd jövőre - fogadkoznak -, amikor új pavilonokba költöztetik és további 50 ezer négyzetméterrel megnövelik az így is repülőtér dimenziójú kiállítóteret. Beszámoló a kortárs művészet nagy, madridi vásáráról!

Kult

Kortárs londoni aukciós helyzetkép

Bár a nemzetközi műtárgypiacot figyelő szakemberek többsége szerint a kortárs művészek alkotásaiért kifizetett árak sokszor túlzottak, és ezért nem biztos, hogy hosszabb távon is tarthatók, a gyűjtők a jelek szerint erről egyelőre nem vesznek tudomást. Miután a nagy nemzetközi aukciósházak már a múlt évben is kiemelkedő forgalombővülésről adtak számot, az idei év első aukciói további jelentős áremelkedést hoztak.

Kult

Kor-kérdés, avagy mi a kortárs művészet?

Az angol közalkalmazottak bérezését felülvizsgáló testület 1987-ben úgy döntött, hogy a Tate Galéria igazgatójának fizetését a nagyobb presztízzsel és gyűjteménnyel rendelkező Victoria & Albert Múzeum, valamint a Nemzeti Galéria vezetőinek javadalmazási szintjére hozza. Ezt azzal indokolták, hogy „a Tate igazgatójának a modern művészet rendkívül bonyolult problémájával kell szembenéznie”. Mintha legalábbis valamiféle veszélyességi pótlék illetné meg ezért.

Kult

Az LA-Manhattan-London-tengely

Kilencedik alkalommal rendezték meg az idén New Yorkban Amerikának az Art Basel Miami Beach (Műértő, 2007. február) mellett legjelentősebb művészeti vásárát, a The Armory Show-t. A március 23. és 26. között lezajlott rendezvényt a műkereskedelem globális boomjának köszönhetően ezúttal is hatalmas érdeklődés, jelentős nemzetközi figyelem és anyagi siker kísérte.

Kult

Mai és tegnapi művészet az árveréseken

Mielőtt megpróbáljuk elhelyezni a kortárs művészetet a magyarországi aukciós piacon, érdemes magát a műkereskedelmi értelemben vett kortárs művészetet is pozicionálni, hiszen nem mindegy, mely alkotókat vehetjük egyáltalán számba egy ilyen összesítés során. A Műértő piaci körképe!

Kult

Filmszakadás, avagy animáció és szoció

A Velencei Biennále képzőművészeti pályázatainak kapcsán sokan hallottak januárban Nemes Csaba sorozatának tervéről, amely a tavaly októberi budapesti zavargásokat dolgozza fel animációs filmetűdökben. A pályázat nem nyert ugyan, de sok kérdést elindított a magyar képzőművészeti életben.

Néztek, mint a revüben – "Eljött a paradicsom", 1989. december 18.

Néztek, mint a revüben – "Eljött a paradicsom", 1989. december 18.

Taylor Swift beszólt Soros Györgynek

Taylor Swift beszólt Soros Györgynek

Bombariadó miatt vége lett a koncertnek, az utcán verekedni kezdett a közönség Szombathelyen

Bombariadó miatt vége lett a koncertnek, az utcán verekedni kezdett a közönség Szombathelyen

Újra fellángolt az erőszak Hongkongban

Újra fellángolt az erőszak Hongkongban

Törökország nem mond le az orosz légvédelmi rakétarendszerről

Törökország nem mond le az orosz légvédelmi rakétarendszerről

Sokáig tartott, de csak rájöttek, mi idegesítette 100 millió éve a dinoszauruszokat

Sokáig tartott, de csak rájöttek, mi idegesítette 100 millió éve a dinoszauruszokat