Adolf Burger pozsonyi zsidó származású nyomdászt 1942-ben tartóztatták le a nácik. A férfi az ellenállásnak dolgozott, hamis keresztleveleket készített üldözött szlovákiai sorstársainak. Feleségével együtt vitték az Auschwitz-Birkenau-i koncentrációs táborba, ahol az asszonyt pár hét után meggyilkolták.

Burger két évig raboskodott Auschwitzban, amikor is sorsa váratlanul megváltozott. A nácik még egy utolsó próbálkozással destabilizálni akarták a szövetségesek gazdaságát azzal, hogy hamis font- és dollármilliókkal árasztják el Európát és Amerikát. Száznegyvenkét zsidó foglyot vittek titokban különböző táborokból a Berlin mellett lévő Sachsenhausbe. Itt elkülönítették őket a többi fogolytól, a csoportban nyomdaipari szakmunkások, festők, grafikusok, banktisztviselők voltak.

Egy jól felszerelt műhelyben ők készítették a hamis pénzeket, gyökeresen megváltozott körülmények között. "Igazi, lepedős ágyban aludtunk. Hetente egyszer tussoltunk, még pingpong-asztalt is felállítottak nekünk az udvarban. Hathetenként ünnepséget rendezhettünk. Összeállt egy kis nemzetközi színházi csoportunk, mi voltunk a színészek, az SS-ek a közönség. A legnagyszerűbb három francia volt, akik a saját nyelvükön adtak elő, a németeket szapulták, de ők nem értették és megtapsolták őket" - mesélte Burger a milánói lapnak. Mindez azonban nem zárta ki, hogy a csoport vezetője ne lője agyon sajátkezűleg azt, akinek a munkájával nem volt megelégedve.

A munka jól haladt, már ami a fontot illeti, a dollárral azonban problémák voltak annak ellenére, hogy a németek még egy Szalamon Szmoljanov nevű igazi orosz pénzhamisítót is előkerítettek. Vele kapcsolatban mondta el Burger, hogy a film eltért a valóságtól, amikor úgy állította be, mint akinek lelkifurdalása volt az akcióban való részvétel miatt. "Élni akart, akárcsak én" - tette hozzá.

1945 áprilisában, amikor a szovjetek már 150 kilométerre voltak Berlintől, leszerelték a műhelyt és a hamisítókat Mauthausenbe vitték. A biztos haláltól az amerikaiak megérkezése mentette meg őket. A hamis pénzeket a nácik a valódiakkal és az aranytömbökkel együtt a Toplitzi-tóba dobták, ahol 2000-ben találtak rájuk. "A hamis bankjegyek még akkor is épek voltak" - mondta némi szakmai büszkeséggel Burger.

A nyomdász "felfedezettségét" arra használta fel, hogy az általa összegyűjtött korabeli dokumentumok és saját tapasztalatok alapján minél szélesebb körben megismertesse az emberekkel a Holokauszt történetét, mert az utóbbi évtizedekben azt látja, hogy "határozott próbálkozások vannak Auschwitz tagadására."