Farbaky Péter, a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának igazgatója szerdán elmondta: a zárt körű tudományos rendezvény keretében a 25 külföldi és 25 magyar kutató, Esztergom mellett, budapesti, visegrádi, pécsi és siklósi múzeumokat, emlékeket tekint meg.

Az igazgató beszámolt arról, hogy a magyarországi rendezvény a Harvard Egyetem firenzei Reneszánsz Kutató Központja múlt heti nemzetközi konferenciájának a folytatása. A firenzei rendezvényen ismertette Wierdl Zsuzsa és Prokopp Mária művészettörténész azt a hipotézisét, hogy az esztergomi királyi palotában valószínűleg Sandro Botticelli festhette a Vitéz János egykori dolgozószobájában feltárt faliképet.

A két művészettörténész múlt csütörtökön Firenzében számolt be hipotéziséről, másnap Rómában Hiller István oktatási és kulturális miniszter jelentette be, hogy minden valószínűség szerint Sandro Botticelli eddig ismeretlen, az 1460-as évekből származó falképét fedezték fel az esztergomi királyi palotában.

Marosi Ernő művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke kedden az MTI-nek arról beszélt, hogy a most Botticellinek tulajdonított falfestmény valójában 1934-ben került elő, az akkori idők egyik legnevesebb olasz reneszánsz specialistája, a nemzetközi hírű Gerevich Tibor művészettörténész fedezte fel, és ő nem tulajdonította a művet Botticellinek.