A Magyar Művészeti Akadémiával közösen szervezett háromnapos rendezvény kapcsán Csáji Attila képzőművész rámutatott arra, hogy a fényművészet gondolata több mint fél évszázada vetődött fel. A mára nemzetközi mozgalommá terebélyesedett fényművészetnek van egy sajátos magyar előzménye: Moholy Nagy László (1895-1946) fotográfus, festő, ipari formatervező, a Bauhaus iskola kiemelkedő tanára indította útjára – mondta.

A fényművészet egyéb magyar vonatkozásait taglalva kiemelte Kepes György festő, tervező munkásságát, aki létrehozta e képzőművészeti ág alapintézetét az egyik legnevesebb amerikai egyetemnek számító Massachusetts Institute of Technology-n (MIT). „Ez az intézet máig ezeknek a művészeti törekvéseknek a világközpontja” – hangsúlyozta a Kepes György tiszteletére létrehozott nemzetközi társaság elnöke.

Ismertetése szerint 1993-ban indították el a fényszimpóziumokat, amelyeket kétévente rendeznek meg. Ezeken elsősorban művészek vesznek részt, de mivel a társaság interdiszciplináris, lesznek krisztallográfusok, fizikusok, kinetikusok is a találkozón. A budapesti rendezvényen a Magyar Tudományos Akadémiát (MTA) az egyik alelnök, Kroó Norbert fizikus képviseli, aki – Csáji Attila megfogalmazása szerint – a fénynek „egy olyan sajátos lehetőségéről tart előadást, amely majdnem ismeretlen”.

Az UV-fény képi lehetőségeiről beszél a szimpóziumon Mengyán András, aki egy norvég egyetemen tanít. Az olasz Carlo Bernardini az optikai szálak lehetőségeit ismerteti, a Dániából érkező Frithioff Johansen a holográfiáról tart előadást, a bostoni John Powell előadásának témája pedig az esti város „fény által történő megszólaltatása” lesz.

 Alexander Holy, a magyar származású, világhírű kaliforniai kutatómérnök a „nanotechnológiában rejlő képi lehetőségeket villantja fel” a művészek számára – sorolta az előadásokat Csáji Attila.

„Itt egyszerre jelennek meg művészeti alkotások és újabb műszaki kutatások, megoldások, lehetőségek, amelyek termékenyítő hatással bírnak. Egy ilyen szimpóziumnak pont a termékenyítő gondolat a célja” - fogalmazott a művész, hozzáfűzve: meggyőződése, hogy e szimpóziumok révén Magyarország a világ fényművészetének egyik „izgalmas központjává” válhat.