Valaki vetít nekünk...?
Az arany iránytű

Nicole Kidman Párhuzamosok, végtelenek

Virtualitás? Mese? Illúziók? Vagy csak egyszerűen: a képzelet. Ez a világ a mi világunk. Vagy mégsem? Lyra Belacqua Oxford környékén nő fel, Angliában él. De persze ez a világ nem olyan, amilyennek mi ismerjük; itt minden emberhez személyes démon tartozik, mely a lelkének állatformában élő, önálló megtestesülése. Egy  kamaszlány, amikor egy barátját elrabolják, és egy párhuzamos univerzumba kényszerítik, elindul, hogy megküzdjön a támadókkal, és hazavigye azt, akit a legjobban szeret. Hétköznapi sztori? Nem, persze. Dehát a mesében vagyunk.

A legkülönfélébb lények: páncélos medvék, hárpiák, szitakötőn lovagló epetörők, lélekzabáló fantomok tarka forgatagában, alakváltó lelke társaságában vándorol világról világra. A lélek leginkább hermelinformában szeret utazni, de néha delfin vagy molylepke alakjában jelenik meg, és segít a kis Lyrának, hogy végül szembekerülhessen Lord Asriellel (Daniel Craig), aki egy kozmikus lázadást szervez éppen.

His Dark Materials: The Golden Compass; 2007, r.: Chris Weitz

 

Ránk fér...
Szabadság fesztivál

© Mizik Marcell

A főváros új kulthelye, a Cökxpôn Café belehúz az év végére. Alter hely a szó mindeféle értelmében; mostani programjuk a kulturális alternatívák mellett a társadalmi alternatívákra koncentrál.

A Szabadság Fesztivál a civil Szervezeteket helyezi rendezvényének középpontjába. A zenei programmal egybekötött esték célja, hogy felkeltse a fiatalok érdeklődését (is) a Civil Szervezetek munkája iránt, hiszen ezek a szervezetek a jövő jobbá tételéért dolgoznak, ami közös ügyünk. A fesztivál belépőinek árával a résztvevő Civil Szervezeteket működését, illetve a Tilos Rádió költözését támogatjuk.

A Cökxpôn Café különböző pontjain elhelyezkedő Civil Szervezetek sok szeretettel várnak minden kedves érdeklődőt. A kihelyezett standoknál megismerhető a Civilek munkája,  és hogy mivel járulhatunk hozzá akár mi közös értékeink fenntartásához. A fesztivál mindkét napját Tilos Rádiós djk indítják és zárják, közre fogva egy koncertet és egy adott témáról való beszélgetést meghívott vendégekkel. A Vj Roomban mindkét éjszaka filmvetítés: a Civilek által hozott filmek. A részletes program itt!

Dec. 14.,15., Bp. Cökxpôn

 

Fotó és szöveg
Irodalom - Csontó Lajos kiállítása

© Budapest Galéria

Csontó Lajos fotókat, videóinstallációkat készít, munkáiban a kép és szöveg együttesének elbizonytalanító hatásával kisérletezik, a kép és szöveg viszonyából a ki nem mondott, rejtett utalások rendszerét teremti meg.

Az Irodalom c. kiállításán, a Lajos utcai kiállítótér alsó szintjén lévő termekben egy-egy videóinstallációt láthatunk majd, amelyek az emberi lét változtathatatlan, "kapott" jelenségeivel foglalkoznak. A felső szinten egy több elemből álló térberendezés valósul meg, ahol a befogadhatatlan mennyiségű fénykép, szöveg, grafikai elem által létrejövő "elbeszélés", zaklatottságot, érthetetlenséget és hiányt sugall. A két szint kinézetében és hatásában is eltérő, a kiállítás nem az egyes képeket, munkákat akarja felsorakoztatni, sokkal inkább a két tér által kirajzolt ellentétet akarja felmutatni.

Dec.14-től jan. 13-ig; Bp. Budapest Galéria, Lajos utcai kiállítóterem

 

Túlzás nélkül
Concentus Musicus Wien / vezényel: Nikolaus Harnoncourt

© mupa.hu

Nikolaus Harnoncourt túlzás nélkül nevezhető a modern előadó-művészet egyik legnagyobb hatású alakjának. A grófi családból származó muzsikus - hangszerét tekintve csellista - felvillanyozó interpretációinak titka abban rejlik, hogy mindig úgy, azzal a frissességgel, szenvedéllyel olvassa és interpretálja a kottát, mintha először látná azt.

Ma már az egyik legnagyobb dirigens, aki modern hangszereken játszó zenekarokkal is sokszor fellép, és Monteverditől Bartókig a zenetörténet bármely korszakában keletkezett művet szívesen műsorára tűz. Páratlan stílusismeretét kizárólag korabeli dokumentumokra építi, és ez az elv vezette már akkor is, amikor feleségével a Bécsi Szimfonikus Zenekar zenészeiből 1953-ban megalapította a korhű hangszereken játszó Concentus Musicus Wien együttest, s ezzel új fejezetet nyitott az előadó-művészet történetében. A zenekar repertoárjának súlypontját a reneszánsz és a barokk zene képezi: előadásaival korábban nem játszott alkotásokat 'porolt le', és nemegyszer derített fényt azok remekmű voltára. 1970 és 1989 között - Harnoncourt és Gustav Leonhardt vezetésével - lemezre vette Bach összes kantátáját, köztük természetesen a MÜPA-ban elhangzókat is, amelyek közül a BWV 36-os jelzésű advent első vasárnapjára íródott, a 26. és a 140. számú pedig a Szentháromság ünnepe utáni 24., illetve 27. vasárnapra születetett.

Dec. 17. Bp. MÜPA

 

Évvégi mozgások
Peeping Tom (B): Le Sous Sol / Az alagsor 

© Trafó

A Peeping Tom nem először jár Magyarországon. Le jardin („kert”) című előadásukat 2005 őszén láthatta a Trafó közönsége.  A 2006-ban bemutatott Le Salon („nappali”) középpontjában az öregség, a haláltól való félelem és az emberi önzés álltak.  Az idei évadban a trilógia harmadik és egyben utolsó részét láthatják az érdeklődők.

A Le Sous Sol az előzőleg már megismert szereplők történetét a ház pincéjében zárja le. Itt leltek a négy generációs család tagjai örök nyugalomra, és unalmukat eszmecserével, visszatekintéssel űzik el.

A tánc külön ehhez a koreográfiához készített vékony, habosított anyagból készült parketten zajlik. A mozdulatok ilyen módon a könnyedség, és légiesség hatását keltik. A teret szabadság és megértés légköre lengi be. Az előadás egy igazán különleges, de önmagában is értelmezhető, zárt világot tár elénk - azoknak is, akik az első két részt nem látták.

S ami ritkán fordul elő a hazai színházakban: közönségtalálkozó. December 14-én, pénteken az előadás után Szilágyi Szilvia Sisso újságíró és Keszthelyi Kinga dramaturg beszélget a Peeping Tom társulat tagjaival.

Dec. 14., 15., Bp. Trafó

Michel Kelemenis (F): Aphorismes géométriques

© Trafó

Négy táncosnő a színpadon, négy körülhatárolható személyiség, négy egyéni világ. Egy dologban azonban mégis azonosak: gyönyörűek, törékenyek és egyedül vannak. Michel Kelemenis koreográfiája tisztelgés a nő előtt, aki van elég bátor ahhoz, hogy a társadalmi elvárásokkal szembeszegülve egyénisége és vágyai alapján határozza meg önmagát.

A négy fiatal lány szemünk előtt válik érett, öntudatos és nem utolsó sorban rendkívül vonzó nővé. A testet, lelket megnyomorító fekete fűző gyöngyházfényű selyemruhácskának adja át a helyét. A táncosok pedig, mint bábjuktól megszabadult pillangók, élvezhetik végre a testük adta új lehetőségeket, a fényt és a teret.

Michel Kelemenis ugyan táncosként kezdte pályáját, híressé azonban már mint koreográfus vált. 1989-ben saját társulatot alapított Association Plaisir d'Offrir néven, mely egy azóta is működő tánccsoport Marseille városában.

Dec. 19., 20., Bp. Trafó

 

Nem szól ránk az úszómester
Cinetrip

© Túry Gergely

Fájó hiány volt - tényleg -, hogy Budapest kulturális térképéről egy időre eltűnt ez a jelenség. Turisták, hétvégi fapados-vadászok csak ezért kirándultak fővárosunkba, hogy részt vegyenek a fürdőszeánszokon. Pedig semmi egyébről nincs szó, mint jó zenéről, pazar látványról és a pesti török fürdők atmoszférájáról. Ennyi az ötlet. De, amit nem lehet tanulni, s pénzért sem megvásárolni, az ízlés, a szellemiség tett izgalmassá a Cinetripet. A fürdővel nem sikerült megegyezni, ezért a szervezők feladták egy időre.

De most...nem szól ránk az úszómester. Az idei esztendőben új hullámok érkeztek, és a fürdővezetőség támogatásával a Rudas egyediségének kiemelésében a Cinetrip-Sparty sorozat is szerepet kap. A programban régi és új elemek keverednek, ezentúl négy helyszínen, új bárokkal, és új támogatóval - aki keleti kényelmet és nyári forróságot csempész a Rudasbeli szombat éjszakákba. A nyitópartin hazai DJ-k pörgetik a talp- és vízalávalót, nevesen Palotai, Waxman, Mango, Marvin, Kaszi, Jácint, Janus, Superman, Negro, Sanyi, Haze, Bodoo, Grasshop, Fine Cut Bodies (live act) a világon elsőként alkalmazott vizuálmágiával az Interspace Magic Factory (Kiégő Izzók, Skylab, Varga Vince, Monkey Presso) repít a jövőbe.

Dec.15; Bp. Rudas fürdő

 

Jazz-desszert az év végére
Fekete-Kovács Kornél Quintet és Babos Gyula (gitár)

Fekete-Kovács Kornél © Tavas József

 A zeneszerző, trombita- és szárnykürtművész Fekete-Kovács Kornél számtalanszor bizonyította már, hogy a leginvenciózusabb magyar muzsikusok közé tartozik. A Modern Art Orchestra alapítójaként kortárs nagyzenekari művek színpadra állítójaként is ismert zenész, kvintettje viszont a mainstream és a populáris jazz közötti arany középutat képviseli.

Fekete-Kovács Kornél nem csak hangszeres szólistaként, de zeneszerzőként és hangszerelőként is Európa-szerte elismert művész. A Budapest Jazz Orchestra alapítója, annak 1998-2005-ig művészeti vezetője és szólistája. 2005-októberétől a Modern Art Orchestra vezetője. 2006 februárjában alakította saját kvintettjét Fekete-Kovács Kornél Quintet néven. Zeneszerzőként számos kisebb kompozíció mellett a "Budapest Jazz Szvit" szerzője (amely az első Budapest Jazz Orchestrának íródott darab). A magyarországi bemutató után, a szerző dirigálása mellett az UMO Jazz Orchestra előadásában, Helsinkiben is bemutatásra került 2002 májusában. Második big band-re íródott egész estés darabja, "A Vándor", a Magyar Rádió felkérésére íródott. A "Dedications" című szvittje 2005 márciusában került bemutatásra. "Karácsonyi Napló" című szerzeménye, a Modern Art Orchestra előadásában került bemutatásra, 2005 decemberében. Legújabb egész estés darabja, A Tölgy és a Méh, melyet a Modern Art Orchestra, Wallace Roney vendégszereplésével mutatott be 2006 szeptemberében, a Budapest Jazz Fesztiválon.

Fekete-Kovács Kornél – trombita, szárnykürt; Oláh Szabolcs – gitár; Hárs Viktor – bőgő; Oláh Kálmán – zongora; Dés András – ütőhangszerek

Dec. 13, Bp. Millenáris

panxnotded
GBH

Punk's Not Dead - ahogy a festékszóróval felvitt falfirkák nem halványultak az évek során az elhagyott kerítéseken és a felüljárók oszlopain, úgy nem halványult a brit punkerek haragja. Aktuális vagy sem, nem törődnek vele. Nyomják. És ez így van jól. A budai partokat támadják most egy állóhajó fedélzetéről.

A GBH a brit punk második hullámának, az úgynevezett UK82-nek egyik legismertebb és mindmáig legdühösebb képviselője. A gyors, pörgős, klasszikus punkhangzással operáló kvartett tagjai azon kevesek közé tartoznak, akik mindmáig hűek maradtak a jellegzetes punk-attitűdhöz. Az 1978-ban alakult GBH neve - Grievous Bodily Harm, azaz súlyos testi sértés - élénken árulkodik a zenekar társadalomkritikus világnézetéről. Az 1982-ben megjelent első lemez (City Baby Attacked by Rats) világa sajátos abszurditással és morbiditással beszél erőszakról, punk-nihilizmusról, és társadalmi igazságtalanságokról. Az immár harminc (!) éve szakadatlan zakatoló, folyamatosan koncertező GBH mit sem vesztett egykori lendületéből: bár lemezt utoljára öt éve adott ki, az együttes koncertjei még mindig kemény élményeket tartogatnak.

Dec.14; Bp. A38