A múzeumok és más kulturális intézmények világszerte szűkös helyzetben vannak, visszafogják a kiállításokat és csökkentik a személyzetüket, hogy megbirkózzanak a csökkenő adományokkal, a takarékosabb adakozókkal és az állami finanszírozás visszafogásával. Egyes múzeumok be is zárnak.

Egyre nehezebb és nehezebb a helyzet. Évek óta a múzeumok a sor végén állnak, ha kormánypénzekről van szó, így tudjuk, hogy milyen nehéz a helyzet. Viszont a válság hatással lesz az egész kulturális területre – hangsúlyozta Elizabeta Petrusa Strukelj, a NEMO elnevezésű európai múzeumhálózat vezetője.

Az Albertina jól illusztrálja, hogy a pénzügyi válság miként fordítja vissza azt a trendet, amikor a múzeumok globálisan a magánszponzorálás hullámára támaszkodnak a fejlődésükhöz. A 200 éves gyűjteménye, amely magában foglalja Pablo Picasso munkáit és a világ egyik legnagyobb rajzkollekcióját, korábban hasznot húzott a fellendülésből, amikor a tehetősektől özönlöttek hozzá az adományok.

A pénzügyi válság nagyon nagy mértékben érintett bennünket. Kevesebb mint 100 nagy patrónusunk van és őket határozottan érintette a gazdasági és pénzügyi válság. Az állami pénzek mellett az adományozók segítenek a kiállítások finanszírozásában és a művészeti gyűjtemény fenntartásában – nyilatkozta Klaus Albrecht Schröder igazgató. Az Albertinának magának kell fedeznie évi 18 millió eurós költségeinek több mint a kétharmadát, és már belekezdett egy távolba mutató megtakarítási programba.

Mivel sok ügyletet két évre előre írnak alá, időeltolódás van a válság kitörésében és ez tükröződik a szponzorálásban – állapította meg Colin Tweedy, a londoni Arts and Business hálózat és tanácsadó cég vezetője. Mint elmondta, a legtöbb nagyvállalati szponzor betartja a szerződéseit, amikor azonban ezek az ügyletek kifutnak, vagy amikor az intézmények új szponzorokat keresnek, akkor nehéz helyzetbe kerülhetnek. Az emberek úgy gondolják, hogy 2009 még biztonságos év lesz sok szponzorálás számára, amit azonban jósolunk az az, hogy 2010 és 2011 lesz, amikor a valóságos problémák felmerülnek – hangsúlyozta Tweedy.

Az Arts and Business kutatása szerint a vállalati befektetések már elkezdtek csökkenni a művészetekben. A látogatók száma és az összeg, amelyet elköltenek az üzletekben és a kávézókban szintén várhatóan esik. „A turisták nem tudják megengedni maguknak a repülőutat vagy félnek elhagyni az állásukat, így nem jönnek szabadságra és a múzeumokba” – magyarázta Julia Flunger, a bécsi Belvedere palota marketing vezetője.

A Belvedere, ahol a világ legnagyobb Gustav Klimt gyűjteménye van, mintegy 800 ezer látogatót vonzott 2008-ban, és Flunger szerint meg fogja érezni azt az űrt, amelyet a bőkezű amerikai látogatók hagynak maguk után, amikor csökkentik európai utazásaikat. Természetesen a galériák és a múzeumok nincsenek egyedül. A művészek közössége attól tart, hogy ha a finanszírozás kezd elapadni, ez a kisebb, jobban szakosított intézményeket fogja sújtani.

Berlinben a politikai fotográfia Cicero galériája bezárt két és fél év után. Egy szóvivő közölte, hogy miközben a projektnek mindig volt egy meghatározott időkerete, a nehéz finanszírozási környezet volt az egyik oka annak, hogy nem terjesztették ki a működését. A Belvedere változtatni kényszerül a szponzorálási taktikáján. Ez sokkal nehezebb munka, több hívásra van szükség és a kisebb halak után kell menni ebben a pillanatban – hangsúlyozta Flunger. „Nem merek felkérni egy olyan vállalatot a támogatásunkra, amelyről tudom, hogy állásokat szüntetett meg” –- tette hozzá.