szerző:
hvg.hu

Hatvanhét éves korában elhunyt Bujtor István színész. A hírt a Veszprém Megyei Önkormányzat közgyűlési alelnöke megerősítette. Bujtor István utolsó munkahelye a veszprémi Petőfi Színház volt.

Bujtor István júliusban került a veszprémi kórházba, válságos állapotban. A színművész állapota később javult, a legutolsó hírek szerint gyógykezelését Budapesten folytatták. Halála pontos körülményeit egyelőre nem tudni. 

A Frenreisz István néven született Bujtor István tehetségek sorát felvonultató család tagja. Testvére Frenreisz Károly zenész, féltestvére Latinovits Zoltán színész. Gundel Károly unokája. Az 1942-es születésű színész-rendező igen széles skálán mozgó, sokoldalú színművész volt. Intellektuális karakterekben, kalandfilmek hőseként és közönségkedvenc, humoros alakításokban is kiválót nyújtott. 

Bujtor István
© MTI - Ilovszky Béla
A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett 1965-ben, színi pályája 1966-ban a győri Kisfaludy Színháznál kezdődött. 1968-ban a József Attila Színházban játszott, 1971-ben a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződtették, 1976-ban a Vígszínház tagja lett, 1978-tól a MAFILM alkalmazottja. 1989-től a székesfehérvári Vörösmarty Színházban játszik és rendez. Színházi vezető is, legutóbbi állomáshelye ezen a pályán a Veszprémi Petőfi Színház volt.

A hatvanas-hetvenes években több progresszív magyar filmben láthattuk értelmiségi szerepekben. Egy sajátos korszakban az intellektuális, nyugatos szemléletű, a rendszer "visszásságaival" küzdő fiatal szakember filmes megtestesítője.

Emlékezetes filmek a sorból az Álmodozások kora (1964), a Szemüvegesek (1969), az Apám néhány boldog éve (1977), és a BUÉK (1978). De ebben a korszakban dolgozott Jancsó Miklóssal is (Csend és kiáltás; Égi bárány; Allegro Barbaro).


Keres Emil és Bujtor István jelenete a Szemüvegesek c. filmből (1969., r.: Simó Sándor)

Közben a nyugati közönségfilmek eszköztárát használó, hazai kalandfilmekben, szórakoztató filmekben is feltűnt (Bors /TV-sorozat/; Az oroszlán ugrani készül; Sándor Mátyás /TV-sorozat/), és a "betyárfilmek" szereplői között is megtaláljuk (Talpuk alatt fütyül a szél; Rosszemberek).


© Túry Gergely


Bujtor István igazi mozisztár volt. Egyebek mellett ő a megteremtője a Bud Spencer-filmek nyomán létrejött hazai komikus-kalandfilmek sorozatának. Kezdetben szinkronizálta a "verekedős" sztárt, később a hazai viszonyokra adaptálta figuráját, megteremtve Ötvös Csöpi, a vagány zsaru alakját. E filmeket forgatókönyvíróként és rendezőként is jegyzi, közülük a legemlékezetesebbek a koraiak, A Pogány Madonna (1980) és a Csak semmi pánik (1982). Ezekben a filmekben megjelent szenvedélyes vonzódása a balatoni vitorlázáshoz is.

Jelentős színházi pályát futott be, emlékezetes volt alakítása Bromden, az indián szerepében a Ken Kesey: Kakukkfészek című művéből készült darabban, valamint Lennie-ként az Egerek és emberekben, John Steinbeck drámájában.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Felajánlotta fizetését a Haladás kapusa a Srí Lanka-i áldozatoknak és családjaiknak

Felajánlotta fizetését a Haladás kapusa a Srí Lanka-i áldozatoknak és családjaiknak

Hónapokkal többet kell várni Észak-Magyarországon egyes műtétekre

Hónapokkal többet kell várni Észak-Magyarországon egyes műtétekre

12,3 millió vélhetően hibás légzsák miatt vizsgálódik az amerikai közlekedési hatóság

12,3 millió vélhetően hibás légzsák miatt vizsgálódik az amerikai közlekedési hatóság

Új skót függetlenségi népszavazást akar a miniszterelnök 2021-ig

Új skót függetlenségi népszavazást akar a miniszterelnök 2021-ig

Szereti a Paintet? A Microsoft végre döntött a sorsáról

Szereti a Paintet? A Microsoft végre döntött a sorsáról

Átnevezik a legjobb idegen nyelvű film kategóriáját az Oscaron

Átnevezik a legjobb idegen nyelvű film kategóriáját az Oscaron