A világ leginspirálóbb városa?

A Márvány-tengert a Fekete-tengerrel összekötő Boszporusz két partján fekvő 13 milliós metropolisz több ezer éves történelmi múltjával, római kori, bizánci és oszmán emlékeivel, különleges fekvésével az EKF-cím nélkül is évi hétmillió turistát vonz. Az európai kulturális főváros cím megpályázása nem is hivatalos, hanem civil kezdeményezés volt.
 
A török állam ugyanakkor felkarolta a projektet, s a pénzzel sem fukarkodott: 99 százalékát biztosította a több mint 270 millió eurós (72,5 milliárd forintos) összköltségvetésnek, mely többszöröse a hasonló címmel kitüntetett városokban rendelkezésére álló forrásoknak. A pénz legnagyobb részét - mintegy 65 százalékát - restaurálásra és építkezésre fordították: felújították többek között a Hagia Sophiát, a Topkapi palotát, a Szulejmán mecsetet és a Taksim téren álló Atatürk Kulturális Központot.
 
Számos új gyűjtemény is nyílik a hivatalosan január 16-án kezdődő kulturális évben: külön múzeumot kap a Szulejmán mecsetet tervező, Nagy Építésznek is nevezett Szinán (1489-1588), a Yenikapi nevű ásatási területen pedig a régészeti leleteket bemutató új városi múzeumot hoznak létre. Az irodalmi Nobel-díjas török író, Orhan Pamuk tervezte, kapuit júliusban megnyitó Ártatlanság múzeuma az író azonos című, legújabb regényében szereplő tárgyakon keresztül mutatja be az 1950 és 2000 közötti isztambuli hétköznapokat.
 
A kortárs művészeteket mutatják be az olyan kulturális központok, mint az Ayazaga, egy régi vágóhídon berendezett Sütlüce vagy egy volt gázüzem területén helyet kapó Hasanpasa. Török művészkörök ugyanakkor bírálták a szervezőket, amiért túlzottan a történelmi emlékek bemutatására helyezik a hangsúlyt ahelyett, hogy Isztambult mint feltörekvő várost mutatnák be.
 
A város vezetésének kitűzött célja, hogy az Isztambulba látogató turisták száma 2010-ben elérje a tízmilliót. Ezt szolgálják az olyan népszerűnek ígérkező programok, mint a történelmi hajók boszporuszi felvonulása május végén vagy a szeptemberre tervezett U2-koncert az Atatürk stadionban. Kiemelt cél a kulturális turizmus fellendítése is, hiszen a képzett és kultúra iránt érdeklődő turisták becslések szerint körülbelül háromszor annyit költenek, mint az átlagos látogató.
 
A felkészülési időszak nem volt mentes a korrupciós botrányoktól. A programtervező bizottságot többen közpénzek elsikkasztásával vádolták, a Habertürk című napilap pedig egyenesen a korrupció fővárosának nevezte Isztambult, miután egy kiszivárgott hivatalos dokumentumból kiderült, hogy Nuri Colakoglu, a programtervező bizottság később lemondott vezetője maga is érdekelt volt számos benyújtott projektben.