MOKÉP: Tarr Béla cége kezdeményezte a szerződésbontást

Közleményben reagált kedden a Tagesspiegel című német lap Tarr Bélával készített interjújának magyarországi visszhangjáról szóló cikkére a MOKÉP, amely szerint a Tarr Béla nevével jelzett TT Filmműhely kezdeményezte A torinói ló forgalmazásáról szóló szerződés felbontását.

Gulyás Balázs, a MOKÉP vezetője az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írja, hogy bár Jan Schulz-Ojala, a Tagesspiegel  újságírója hétfőn megkereste, a cikkben végül nem kapott megszólalási lehetőséget. Gulyás szerint a TT Filmműhellyel kötött szerződés - amelyet a felek később közös megegyezéssel bontottak fel - megszüntetését Tarr Béla cége kezdeményezte február 25-én. Ezért "nyilván nem lehet szó arról a rágalomról, melyet a liberális Tagesspiegel sugallni próbál, hogy ilyen módon 'büntettük volna' Tarrt a nyilatkozata miatt" - áll a közleményben.

"A találgatások kapcsán elmondhatom, hogy valóban a terjesztés módja - 35 mm-es kópia és e-cinema - és a kópiák mennyiségének vonatkozásában volt nézetkülönbség az általam képviselt forgalmazó és a produkció között" - folytatta Gulyás Balázs. A torinói ló című alkotást gyártó produkció ugyan több ízben írásban is elismerte, hogy gazdaságosan nem terjeszthető a film az őáltaluk fontosnak tartott legalább 5 kópia legyártása mellett - amely a MOKÉP költségvetését terhelte volna -, mégis ragaszkodott az 5 kópia legyártásához, és megtiltották az e-cinemán történő forgalmazást - áll a MOKÉP közleményében. 

Gulyás Balázs szerint a produkció semmilyen alapanyagot nem adott át 10 nappal a bemutató előtt sem, ezért a MOKÉP "kénytelen volt" beleegyezni a közös megegyezéssel történő szerződésbontásba. A fentiekkel összefüggésben érdekesnek tartom az ügy legújabb fejleményét, miszerint Tarr Béla cége a májusi Filmszemle útján sem kívánja a közönség számára biztosítani a lehetőséget, hogy megtekinthess a filmet - annak ellenére, hogy a hírek szerint a támogatásként kapott összegek részbeni ellentételezéseképpen erre a támogatási szerződése kötelezné - írta Gulyás Balázs. 

A Tagesspiegel Hallgatni arany című cikkéről szólva Gulyás megjegyezte, "felvetődik a gyanú, hogy a lap és újságírója által hazánkról sugallni kívánt képbe nem illett volna bele a nyilatkozatom, és emiatt nem kívánta volna közölni azt".