szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A dokumentumfilmeket sújtó pénztelenség, az elmaradt háttérmunka és a társadalmat érintő fontos kérdések hiánya hagyta rajta nyomát a 42. Magyar Filmszemlére nevezett és beválogatott dokumentumfilmeken - értékeltek a zsűri és az előzsűri tagjai vasárnap az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Lányi András író, a zsűri elnöke azt a kérdést vetette, fel hogy miért nem járt például kamera Kolontáron vagy Devecseren, miért nem készült film a településeket sújtó vörösiszap-katasztrófáról.

A filmszemle dokumentumfilmes versenyprogramjába 147 alkotásból 24-et válogattak be, a zsűri és az előzsűri tagjai egyetértettek abban, hogy nem is tudtak volna többet. Ha kevésbé szigorúan szelektálnak, talán 30 alkotás fért volna a mezőnybe - mondták. A szakemberek szerint a dokumentumfilmes ágnak kifejezetten hiányzik egy önálló filmfesztivál, filmszemle. Szigorúbb hangok szerint segített volna, ha van egy olyan "konzultációs vitapont", amelyen beszélni lehetett volna azokról a hibákról, amelyektől "minden film hemzsegett". 

A zsűri és az előzsűri tagjai - Medgyesi Gabriella, Gelléri-Varga Zsuzsa, Zalán Vince, Lányi András, Kerekes Péter - úgy fogalmaztak, nagyon hiányzik a magyar dokumentumfilmekből a háttérmunka, a dramaturgiai műhelymunka. Ezeket megspórolják az alkotók, pedig fontos lenne, hogy igénybe vegyék dramaturg és konzulens segítségét - mutatott rá Kerekes Péter.  

"Befogadóként, nézőként nagyon nehéz azonosulni a dokumentumfilmmel, érdemes főszereplőt, főszereplőket kinevezni" - fogalmazott Gelléri-Varga Zsuzsa dramaturg, aki szerint a most látható dokumentumfilmek "nem történetben és nem főszereplővel voltak felépítve". Ez gyakorlatilag minden filmből hiányzott - vélekedett. A szakemberek rámutattak, a filmszemlére 150 filmet neveztek, 147 készült el. Az alkotók nem kaptak támogatást, így az is "csoda", hogy ennyi film meglett. A dokumentumfilmek esetében rendkívül sokat számít, hogy milyen költségvetésből gazdálkodnak, bizonyos műfajokat teljesen ellehetetlenít a pénzhiány. 

Lányi András író, a zsűri elnöke megjegyezte, a nevezett alkotásokból egyetlen egy sem szól olyan ügyről - például a vörösiszap-katasztrófáról - amelyek "nagyon érintették" a magyar társadalmat. Úgy véli, van egyfajta belső feszültség a filmekben, ez a dokumentumfilmek feladatának tisztázatlanságából fakad. Komoly gondot okozott, hogy kimaradt néhány téma.

A szakemberek kiemelték, a technikai résznek - így például a hangnak, a kameramozgásnak - is nagy jelentősége van. Ha nem lehet érteni, hogy mi a kérdés és mi a válasz, akkor önmagát teszi tönkre a film - hangzott el. Hibának rótták fel, hogy vannak olyan készítők, akik úgy is belevágnak a filmbe, hogy semmi felkészültségük, biztosítékuk nincs arra, hogy az elkészült anyag használható lesz - fűzték hozzá. Kerekes Péter úgy fogalmazott, "nem voltak fantasztikus témák fantasztikusan lefilmezve". Ugyanakkor - mint mondta - sok erős történetet látott, amelyek nem voltak erősen elmesélve. 

A versenyben szereplő filmek közül nyolc a romakérdéssel foglalkozott - mutatott rá Lányi András. "A hátrányos helyzetekről színesen meséltek a filmesek - értékelt. "A hátrányos helyzet önmagában véve látványos" - fogalmazott. Megjegyezte, a témához nyúló alkotók "biztosra mehettek", mégis nagyon kevés volt az olyan film, amely valójában hozzáadott a cigányság helyzetének megértéséhez - fejtette ki.

A legerősebbnek talált hat film arról szólt, hogy a művészet megváltoztatja az ember életét - fogalmaztak a szakemberek. Bebizonyosodott, hogy lehet sikeres filmeket készíteni azokról, akiknél a dramaturgiai hátteret maga a téma is adja, vagyis a művészet területén sokkal "egyszerűbb" dolga van a készítőknek - magyarázták a zsűri és az előzsűri tagjai. Lányi András megjegyezte, sok olyan alkotással találkoztak, amelyeknél világosan látszott a koncepció eldöntetlensége, hiányoztak víziók a filmekből. Keveredtek a műfajok, és ha a műfajt eldöntetlen, akkor az alapvető hiba - jegyezte meg a zsűri, amelynek tagjai az alkotók jelenlétében egyenként is értékelték a filmeket.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!