Tetszett a cikk?

A kormányzat által februárban elrendelt pénzügyi zárolások a végsőkig megnehezítették számos muzeális intézmény helyzetét. A legsötétebb viharfelhők azonban olyan nonprofit és civil szervezetek felett gyülekeznek, amelyek a működésükhöz szükséges financiális feltételeket kizárólag pályázati úton teremtik elő. A Műértő cikke.

A pályázati pénzek csökkenése, valamint az újabb pályázati lehetőségek elmaradása a kiemelkedő fontosságú, több mint ötvenéves múlttal rendelkező Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület (FKSE) számára is krízishelyzetet teremtett. A tarthatatlan állapot a szervezet megszűnéséhez vezethet. A kialakult helyzetről Szalai Borbálát, az egyesület titkárát és Siegmund Ákos elnököt kérdeztük.

- Összefoglalnátok a FKSE szakmai profilját?

Siegmund Ákos: A Fiatal Képzőművészek Stúdiója 1958-as alapítása óta az aktuális művészeti és társadalmi kérdésekre dinamikusan reagáló, progresszív szakmai szervezet. A jelenleg 450 fős, évente frissülő tagságot művészek, művészettörténészek és kritikusok alkotják. Ez az összetétel hazánkban egyedinek számít. Az egyesület célja, hogy segítse a fiatalokat pályakezdésükben, a hazai és nemzetközi képzőművészeti közeg szakmai kapcsolatainak és tapasztalatainak megismerésében, átlátásában. Emellett információs és szervezési feladatokat is ellátó érdekképviseletként működik, magyarországi és külföldi pályázati és rezidencialehetőségeket kínál fel és bonyolít le tagjai számára.

- Milyen financiális háttérrel működik az egyesület?

Szalai Borbála: A stúdió kizárólag pályázati pénzekből tartja fenn magát, semmilyen alanyi jogon járó támogatással nem rendelkezik. Pályázattípusoktól függően a támogatások túlnyomó része szakmai programok megvalósítására fordítható. A működési, fenntartási költségekre nagyon kevés pályázati forrás létezik. Az ilyen kiadásokra eddig a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma, a Nemzeti Civil Alap (NCA) pályázataiból nyertünk pénzeket. Ezeken kívül támogatást kaptunk a Hungarttól, az erzsébetvárosi önkormányzattól, illetve a Munkaügyi Hivataltól, akik a friss diplomás pályakezdők havi bértámogatásával járultak hozzá az asszisztens fizetéséhez. Ez utóbbi idén megszűnt; az NCA-tól pályázható keretösszeg csökkenése miatt pedig az ez évi támogatás a tavalyi egyötödére apadt.
S. Á.: A csökkenő támogatások mellett a helyzet nehézségét fokozza a majd rendelkezésre álló lehetőségek körüli bizonytalanság. Lehetetlen egy éves programot úgy felépíteni, hogy nem kalkulálható a jövőben várható elvonások mértéke. Sőt most először az is előfordulhat, hogy a forrás eltűnésével kell számolnunk.

Pavla Sceranková: Vakuemlékezet 2011, kiállítási enteriőr, FKSE Gallery by Night 2011.
©

- Mit jelent pontosan, hogy a pályázható forrás „eltűnik”?

Sz. B.: Az NCA-nál 2011-ig az éves működési és fenntartási költségekre lehetett pályázni. Idén bevezették, hogy egy pályázattal csak negyedéves költség pályázható meg. Ez azt jelentette volna, hogy évente négyszer kell pályázni, de ez csak a kisebb gond, ami ennél nagyobb, hogy az első negyedév után idén nem írták ki többet a pályázatot. Ezzel a civil szervezetek fenntartásra fordítható legfontosabb pályázati forrása hirtelen a töredékére csökkent. Ilyen jelentős hiánnyal természetesen nem számoltunk, így ez most rövid és hosszú távon egyaránt komoly problémát jelent.

S. Á.: Az egyesület működésének költséghatékony, strukturális átszervezése már megtörtént, a kiadások nem csökkenthetők tovább. A korábbi négy állandó munkatárs helyett - az egyre több munka ellenére - jelenleg két alkalmazott dolgozik. A Stúdió Galéria pár éve átköltözött a Képíró utcából az egyesület székhelyére, a Rottenbillerbe. A közüzemi számlák kifizetéséről pedig nem állhatunk neki alkudozni a szolgáltatókkal. A felhasznált energiák hosszú távú csökkentéséhez sokmilliós fejlesztésekre volna szükség, amelyek kizárólag külső segítségből lennének finanszírozhatók.

Rendelkezik az egyesület szponzorokkal?

Sz. B.: A 11 tagú vezetőség az elmúlt hónapokban keményen dolgozott olyan stratégiák kidolgozásán, amelyekkel magánszponzorok támogatását igyekszik elnyerni. Cégeket és magánszemélyeket olyan költségek „örökbefogadására” szeretnénk felkérni, ami számukra csupán az adóból leírható néhány százezer forintos kiadást, az egyesület számára viszont a túlélést jelentené. Jelenleg az egyetlen folyamatos támogatónk az Enternet, amely a telefonszolgáltatást biztosítja. De támogatókat várunk az éves Stúdió-díj örökbefogadására, az amortizálódott gépparkunk és a kiállításokon használatos technikai eszközök (projektor, monitor) állományának feljavítására, a galéria padlózatának felújítására. Idén a Stúdió-díjat sem adtuk ki, mert a két-három díjazott között szétosztandó 300 ezer forintot a Képző- és Iparművészeti Lektorátus nem tudta rendelkezésünkre bocsátani.

Milyen az egyesület nemzetközi reputációja?

S. Á.: A Rottenbiller utcai székhelyünk három műterméből kettő a tagjaink számára megpályázható, 6 hónapos periódusokban. A harmadik a művészcsereprogramjainkban ideérkező külföldi művésznek ad helyet. Évente 3-4 művész fordul meg itt, zömében a visegrádi országokból, de idén finn és lett rezidenseink is voltak. A stúdió tagjai pedig részt vesznek a külföldi partnerintézmények programjaiban. Ezek az együttműködések a magyar képzőművészet nemzetközi láthatóságának ápolását és építését szolgálják.

Sz. B.: A rezidensprogramokon kívül minden évben igyekszünk egy-egy külföldi tárlatot is beiktatni az éves programba. Idén a francia Isabelle Le Normand kurátor szervezte Jobb vírusnak lenni, mint megbetegedni című nemzetközi, de magyar alkotókat is felvonultató csoportos kiállítás volt látható a Stúdió Galériában. A Gallery by Night című egyestés kiállítássorozat is külföldi és magyar művészek kooperációjára épült fel. Ennek egy zanzásított változata volt látható nyáron a Párizsi Magyar Intézetben. A Stúdió Galéria projekthelyszíne, a Labor programjai közül a Travelling Artist kiállítássorozatban osztrák, svájci és magyar alkotók működtek együtt. Mindez mutatja, hogy gyümölcsöző kapcsolatokat ápolunk fiatal keleti és nyugati kortárs művészekkel, valamint intézményekkel.

S. Á: Jelenleg készülő új, kétnyelvű honlapunk pedig kiemelkedő és folyamatos lehetőséget biztosít majd tagjaink számára a megmutatkozásra. A honlaphoz minden tagnak saját hozzáférése lesz, aminek révén mindenki karbantarthatja és frissítheti az általa feltöltött portfóliót. Ezzel a külföldi kurátorok átfogó és aktuális képet kaphatnak az FKSE tagjainak munkájáról.

A krízishelyzetben hogyan működtethető egy magas színvonalú szakmai program?

Sz. B.: Jelenleg energiánk legnagyobb része az ellehetetlenülés elhárítására koncentrálódik, mégis igyekszünk magas színvonalú és nagyobb volumenű szakmai programokat megvalósítani. A Magyar Nemzeti Galériában megrendezett éves stúdiós kiállítás is ilyen erőfeszítésnek köszönhető. Ez a korábbiaknál nagyobb és impozánsabb csoportos tárlat átfogó értelemben is jól tükrözte a stúdióra jellemző liberális szellemiséget. A Stúdió Galériában az őszi évadot a Nem mi voltunk művészcsoport tagjainak bemutatásával folytatjuk.

Az időszaki kiállítások mellett még milyen állandó programokat látogathatnak az érdeklődők?

Sz. B.: Havonta jelentkezik az Álljunk meg egy szóra! című beszélgetéssorozatunk, amelyben olyan külföldi csoportos tárlatokat mutatunk be, ahol fiatal hazai művészek, FKSE-tagok is részt vettek. Szintén havi rendszerességű a Labor Villámrandi programja, ahol alkalmanként három alkotó (egy junior, egy 35 év alatti és egy szenior FKSE-tag) tart prezentációt. Újonnan felvett tagjainknak pedig az Egyestés kaland elnevezésű sorozatunkban adunk lehetőséget a bemutatkozásra.

Zsikla Mónika

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Kult

Megjelent a Műértő szeptemberi száma

Privát labirintusok a Nemzeti Galériában, Rudolf Steiner Bécsben, megnyílt a Design Terminál, összeállítás a hazai művészeti képzésről. Mindez és sok minden más a Műértő szeptemberi számában.