A 2011-es „közönségdíjas szépségkirálynő”, a 19 éves, siket Weisz Fanni február végén ismét a parlamentben tartott beszédet a képviselőknek, összefogást sürgetve a fogyatékkal élők és az ép emberek közötti párbeszéd megteremtéséért. Vele készült, minden szempontból formabontó interjúnkon a jeltolmács szerepét Fanni édesanyja mellett az őt néhány éve felkaroló és azóta is támogató újságíró-riporter, Vujity Tvrtko vállalta.

A szolidan sminkelt, csinos, és valószínűtlenül magas sarkú cipőben magabiztosan lépegető lányt látva senkinek nem jutna eszébe, hogy nem hall. Ahogy az sem, hogy néhány éve még bezárkózott a saját világába, mert félt az emberektől. A lámpaláz most is megvan, de ahogy meghitt környezetben - Tvrtkóék otthonában - elindul a beszélgetés, Fanni is oldódni kezd. Ebben persze szerepe van a gondolatait tolmácsoló édesanyjának és a riporternek, akik olykor kiegészítik, tovább szövik a lány történetét.

Stiller Ákos

„Félős kislány voltam, korábban nem értettem a világot, nem kaptam segítséget. Csak anya volt mellettem” - jeleli Fanni. „Most kezdem úgy érezni, hogy bátrabb vagyok, és ha nem is beszélek, legalább tudok kommunikálni, erre pedig figyelnek az emberek” – folytatja. Nem volt könnyű idáig eljutnia, részben hátrányából adódóan, részben pedig családi körülményei miatt: édesapja tudomást sem akart venni róla és szintén siket bátyjáról. „Amikor iskolaköteles korba került, kénytelen voltam speciális, bentlakásos iskolába adni. Mivel nem mehettem vele, teljesen magára volt utalva” – meséli Fanni édesanyja, Ágnes, hozzátéve, hogy ő sem tanulhatta a jelbeszédet. Fanni láthatóan nem akar a korai iskolás évekről beszélni, hevesen rázza a fejét: nem szeretett oda járni, el akarja felejteni azt az időszakot.

„Elnyomott volt, sokszor éreztették vele, hogy másodrendű állampolgár, kirekesztették, megalázták, zaklatták – van olyan is a múltjában, ami nőként és emberként is borzasztó, nem beszél róla. A lényeg, hogy honnan indult és hova tart” – teszi hozzá Tvrtko.

Weisz Fanni

Stiller Ákos

A lány 13 évesen Pécsre került. Sok tudásbeli hiányossága ellenére próbált minél többet tanulni, mert csak így maradhatott a családjával.

Hogy került a képbe Vujity Tvrtko?

„Fanni a fiamat, Benjamint ismerte meg először, amikor pár éve egy női kosármeccsen megsimogatta a fejét. Utánaszóltam, de nem fordult meg. Furcsálltam is. Akkor jöttem rá, hogy siket” – meséli Tvrtko. Első közös programjukon, a Veszprém férfi kézilabda-mérkőzésen, ötezer néző között Fanni teljesen elveszett volt. A következőn már a kezdőkörben jelnyelvi tapsra tanította a szurkolókat, nem sokkal később pedig jött az első meccs, amikor már egyedül állt ki a közönség elé. Innentől kezdve nem volt megállás.

2010 decemberében a Megasztárban együtt „énekelt” Rúzsa Magdival, 2011 nyarán jött a szépségkirálynő-választás, majd októberében a parlamentben a fogyatékos gyermekek oktatása érdekében, ahogy korábban soha, saját hangján beszélt az öt párt képviselőihez. (Ezt egy speciális készülék - „fül” - teszi lehetővé, melyet ha Fanni magával visz és bekapcsol, a korábban műtéti úton a fülébe behelyezett implantátum segítségével érzékeli saját hangerejét.) 2011 decemberében a pécsi polgármester, Páva Zsolt kinevezte Fannit a város - és ezzel közel 160 ezer ember – arcává.

„A Tv2 Szépségkirálynő című műsora önbizalomnövelő tréningnek indult, mert szerettem volna elmondani, hogy én miért vagyok” - meséli Fanni. Tvrtko hozzáteszi: estéket beszélgettek át a lány édesanyjával, mert Fanni nem mert végigvonulni a színpadon. Míg a többi lánynak az volt a legfontosabb, hogy elég vékony-e, neki inkább az, hogy jelenlétével mit akar üzenni. Meg persze az - ahogy tréfásan megjegyzi -, hogy kis adag kaját kaptak. A legtöbb lány azért panaszkodott a szobatársának, hogy zavarja a tévé, a telefoncsörgés, én viszont eszményi társ voltam – viccelődik Fanni azon, hogy egyes helyzetekben kifejezetten előnyös, hogy nem hall. „Velem este nem lehet veszekedni. Ha valaki veszekszik, lekapcsolom a villanyt, és kész” - vázolja filozófiáját.

Aztán a Szépségkirálynő közönségdíjasa lett. Megszokta a színpadot is: nemrég volt Tvrtkóval közös esélyegyenlőségi előadásuk premierje Szlovákiában. Megtanulta okosan kezelni a sajtót is, miután a bulvármédia tavaly ősszel ízekre szedte a magánéletét. „Mi tudunk róla, ha boldog, ha szomorú, ha szerelmes. De erről senki nem olvashat” - így Tvrtko.

„A közöttünk lévő szövetség az egyik legerősebb, amit életemben kötöttem” - teszi hozzá a riporter, majd mielőtt elhangzana a kérdés, hogy nála tudatos döntés, vagy csak adódik, hogy hányatott sorsú fiatalokat karol fel, kijelenti, hogy legnagyobb fia már jelnyelven beszélget Fannival, családtagnak tekintik. (Három éve egy ideig Tvrtkóéknál lakott Német Szamira, a 18 éves szomáliai-magyar lány, aki ugyan magyar állampolgár, de amikor életében először az országba érkezett, nem kaphatott menekültjogi státuszt.)

Fanninak biztonságot ad Tvrtko jelenléte, mint mondja, elképzelhetetlennek tartja, hogy a riporter valaha is - képletesen - elengedje a kezét. Még a telefont is felveszi, ha látja, hogy ő hívja, ez pedig nála nagy szó. „Várjál, várjál. Mindjárt adom anyát, siket vagyok” – mondja ilyenkor, majd átadja a készüléket édesanyjának.

Stiller Ákos

„Jelenleg modellmunkáim vannak, és esélyegyenlőségi kampányokban veszek részt. Szeretnék leérettségizni és főiskolára menni” – mesél terveiről Fanni, hozzátéve, hogy a kommunikáció érdekli. Mint mondja, az a célja, hogy közelebb hozza egymáshoz a fogyatékkal élőket és az ép embereket. Később például szívesen segítene azoknak a családoknak, ahol siket gyerek él: elmondaná, mire kell figyelni, hogyan lehet fejleszteni a siket gyerekek kommunikációs készségét, hogyan lehet saját jelnyelvet kialakítani - saját tapasztalatai alapján.

Weisz Fanni Pécs város arca

Fanni a Baptista Szeretetszolgálattal március végén Haitira megy, ahol a 2010 januárjában történt földrengés óta még mindig katasztrofális a helyzet. Előtte megállnak Miamiban, hogy az egyetemen prezentációt tartsanak a tanároknak (értékesítik előadásukat). Fanni egyébként már többször dolgozott a szervezettel: ő volt a legutóbbi cipősdoboz-akció háziasszonya, melynek során több mint 22 ezer megtöltött dobozt osztottak szét értelmi fogyatékosok, rákbeteg és rászoruló gyerekek között. Ezúttal jószolgálati nagykövetként érkezik Haitira, hogy többek között testi- és értelmi fogyatékkal élő gyerekekkel, szüleikkel találkozzon, és a saját példáján keresztül bemutassa, hogy fogyatékkal is lehet teljes életet élni.

Az amerikai nagykövet asszony, Eleni Tsakopoulos Kounalakis társaságában

Németh Attila/ Amerikai Nagykövetség

A kérdésre, hogy Magyarországon ez működőképes stratégia-e, Tvrtko válaszol: „Én nem szeretek kudarcot vallani. Fannit nem a szépsége miatt veszik körül rajongással a közönségtalálkozókon. Sok embernek sikerül reményt adnia”. Hozzáteszi: ha egy fiatal lány ilyen hátránnyal és múlttal képes arra, hogy állandóan mosolyogjon, akkor a társadalom példát vehet róla. Ha Haitiről hazaérnek, irány Szlovákia és egy újabb előadás-sorozat, majd a pécsi közös akció: mozgássérült parkolóhelyeket festenek fel. Sűrű program, de Fanni élvezi. Mint mondja, a pozitív élmények feltöltik. Fotózásra indult, így hát stílusosan ezzel is zártuk a beszélgetést.