szerző:
Ivanyos Judit

Ottlik Géza most lenne 101 éves - legismertebb műveit saját életének mozzanatai ihlették. Történeteit nem csak valós személyekhez és eseményekhez, vagy éppen egy-egy korabeli sanzonhoz kötötte, hanem életének legfontosabb helyszíneihez is. Különösen izgalmas belvárosi túrán jártunk - többek között megtudhattuk hol építettek bunkert, mi volt a közös Kosztolányi és Ottlik életében, vagy beengedtek-e fekete bőrű embert a Gellért Fürdőbe a harmincas években.

Ottlik Géza mellszobra.
©

"Kulturális és építészeti szempontból érdekesebb helyszínnek tűnik Pest, általában ott van a hasonló típusú túrák helyszíne. Most mégis Budára szerveztük a sétát" – mondta a túra egyik szervezője, Koniorczyk Bori urbanista a hvg.hu-nak.

Mi is részt vettünk a három hete alakult Hosszúlépés. Járunk? csoport, debütáló, "Ottlik Géza gyerekkora" című túráján. A Feneketlen-tó melletti Parkszínpad előtt gyülekezik a 20-30 fős csapat, többen Ottlikról beszélgetnek. Lassan kiderül, sokaknak ez nem csak egy szokásos városnéző túra, hanem személyesen kötődnek az író műveihez.

"Nem vagyok irodalmár, itt nem irodalomelemzésről lesz szó. Ottlik meghatározó író számomra, ezért foglalkozom vele" – kezdi a túravezetést Merker Dávid szociológus. Majd hozzáteszi, hogy azért is választották első sétájuk témájának író gyerekkorát, mivel műveiben egyfajta mentális térkép jelenik meg, az emlékeit, gondolatait sokszor olyan helyszínekhez kötötte, amelyek egy része még ma is fellelhető.

A sétán körülbelül két és fél óra alatt bejárjuk a múlt század elején felépült Szentimrevárost: a Feneketlen-tó a Gellért hegy és a Bartók Béla út környékét. A fontosabb helyszíneknél, épületeknél, emléktábláknál megállunk, és egy rövidebb beszámolót hallhatunk az író gyerekkoráról és a 1910-20-as évek budai polgári életének mindennapjairól. Különös, de annál hasznosabb, hogy a század eleji hangulat megidézéséhez a túravezető táblagépét használja – arról olvassa idézeteit, mutatja az archív felvételeket.

Ottlik gyerekkorában barangolunk

Az első állomásunk a Feneketlen-tónál lévő teniszpálya, ahol megtudhatjuk, hogy az író nem szeretett teniszezni, inkább lányokkal ismerkedett ezen a helyen. Ugyanakkor akkoriban ez a sport a városi középosztály egyik kedvelt játéka volt. "Egy nyári vasárnap délután leereszkedtünk az üres Nádler-nyomdába ketten. A Feneketlen-tó nádasában tanyát és titkos utakat építettünk a víz fölött" – halljuk az idéztet a Hajnali Háztetőkből. Közben a Feneketlen-tó gyér nádasához érkezünk és megpróbáljuk elképzelni, milyen lehetett a vadregényes növényzet a húszas években és, hogyan építettet bunkert Halász Petár és Bébé.

Később ellátogatunk a Villányi úton lévő Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumba. Bár ennek az iskolának sohasem volt tanulója Ottlik, a Horthy-korszak hangulatát kitűnően szemlélteti az épület. Emellett megnézhetjük az iskola orvosi szobáját és kisebb kápolnáját, amely Medve kőszegi azonos menedékhelyeinknek atmoszféráját idézi meg.

A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium épülete.
©

Majd az iskola teraszán üldögélve hallhatunk érdekes, korábban eddig ismeretlen anekdotákat a regény valós szereplőiről. A mai szemmel meglepő lehet, hogy sosem beszélt Ottlik a vele készült interjúkban és a regényében a volt osztálytársai valódi kilétéről. "Feltételezhető, hogy így védte őket, ugyanis az egykori ludovikások a szocializmusban a rendszer ellenségeinek számítottak" – magyarázza a szociológus.

Hol is lakott?

Komoly esztétikai élményben van részünk, amikor végigsétálunk a Ménesi úton, ahol egymást követik a század elején épült, mesebeli villák. Ottlik így emlékszik a környékre a Budában: "Felfelé indultunk, s most a Ménesi úton utolért bennünket a napkelte. Hülye ember-e, aki ettől boldogságot érzett, mint én tegnap?"

Majd ellátogatunk az író gyermekkori helyszíneire. Megtekintjük a lakóházat, ahol Ottlik másfél éves korától élt. Ne tévesszen meg senkit, hogy a névtábla Fehérvári út 15/B-re van felhelyezve, valójában az író a 15/A-ban lakott. Erre úgy jövünk rá, hogy csak a szemközti házban található meg az a második emeleti 19-es számú lakás, ami Ottlik emlékirataiban szerepel.

Érdekesség, hogy ebben az időben egy kis ideig Kosztolányi Dezső a szemközti házban élt. Annak ellenére, hogy az író nagy csodálója volt a költőnek, soha sem említi, hogy ennyire közel laktak egymáshoz. A pár lépésre lévő elemi iskolát és a szomszédságéban lévő Nádler-féle papírkereskedés helyszínét is felkeressük. A csoport résztvevői számára nem ismeretlen a hely, mivel az író több művében is beszámol arról, amikor Bébé és Halász Petár radírt lopott a boltból.

A Gellért fürdő
©

Végül Merker Dávid a Gellért fürdőnél az 1931-es botrány kapcsán olvasta fel Bálint György újságíró A néger hullámjogosultsága című cikkét. A korszellemét idézi, hogy vitát vált ki, hogy egy feketebőrű ember fürödhet-e a Gellért Fürdőben. "A szomorú csak az, hogy 1931-ben Budapesten olyan dolgok történnek, amelyek miatt olyan régi igazságokat kell hatóságilag újra felfedezni, hogy négernek is szabad fürödnie, és, hogy az embereknek Európában, színre való tekintet nélkül, egyenlő jogaik vannak” – olvasható a  korabeli cikkben.

Olcsó kikapcsolódás

A szervezők szerint részben a válság hatására egyre népszerűbbek a történelmi városnéző túrák, így a résztvevők viszonylag olcsón érdekes élményekhez juthatnak. "Nem csak érdekes helyszíneket próbálunk keresni, de az is fontos, hogy valamilyen korszakot, társadalmi jelenséget bemutatassunk. Megpróbáljuk interaktívvá tenni a sétákat, az a jó, amikor a látogatók is elmondják a személyes történeteiket" – fejti ki az urbanista szervező. Jellemző, hogy a sétákra inkább a fiatalabb vagy a nyugdíjas korosztály jelentkezik. A csoport más témákban is szervez sétákat, a többi városnéző programról itt olvashatnak többet.

Azonban más szervezetek is felismerték már a lehetőséget, a Budapest Beyond Sightseeing például szocio-kulturális sétákat vezet a Józsefvárosban. Valamint nagy sikert aratott a Budapesti Aszfaltprojekt (BUPAP) által szervezett Szellemek a Svábhegyen című sétája. A túrákért körülbelül 2500-3000 forintot kérnek el fejenként a kreatív "idegenvezetés" fejében.

Beazonosították a szereplőket

Ottlik leghíresebb regényét, az Iskola a határont saját, a kőszegi katonaiskolában átélt élményei ihlették, a szereplőket pedig egykori osztálytársairól mintázta. Az viszont titok maradt, hogy melyik valós személyek ihlették az egyes szereplőket, bár az illetők valószínűleg tudtak róla, hiszen Ottlik volt osztálytársaival haláláig tartotta a kapcsolatot.  Irodalomtörténészek eddig is sejtették, kit takarhatnak egyes szereplők, Medve Gábor figuráját például Örley Istvánnal, Ottlik volt osztálytársával és a Magyar Csillag későbbi szerkesztőjével azonosították, Szeredy Dánielben pedig Sándor Károlyt ismerték fel, aki az iskola befejezése után is katonai pályán maradt, majd Amerikába vándorolt ki, ahol később is levelezett Ottlikkal.

További szereplők azonosításában egy tavaly előkerült dokumentum segíthet. Ottlik egyik, nemrégiben elhunyt osztálytársának (nevét a nyilvánossággal nem közölték) hagyatékából előkerült egy lista, amely azon kőszegi növendékek neveit tartalmazza, akik a hároméves kőszegi Hunyadi Mátyás Magyar Királyi Reáliskola elvégzése után a budai Bocskai István Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézetben folytatták tanulmányaikat. Ottlik maga írta le, hogy az Iskola a határon szereplőit ihlető személyek közül kik kerültek a Bocskaiba, ez alapján a Both, Medve, Szeredy, Colalto, Bónis, Drágh, a két Laczkovics, Zsoldos, Czakó, a csúcsfejű Inkey, Szerafini, Borsa, Jaks, Zámencsik alakjait ihlető személyek szerepelnek az előkerült listán.

A dokumentum későbbi sorsuk alapján csoportosította az egykori növendékeket, akik az iskola elvégzése után színes életutat futottak be. Legtöbbjük katonatiszt lett, sokukat a világháború után üldöztetés ért, többen emigráltak. Fábry Zoltán például huszárszázados lett, túlélte a Don-kanyart, majd 1951-ben az ÁVO hazaárulás vádjával letartóztatta, majd kivégezték. A Szegedy-Maszák Mihály irodalomtörténésznek nyilatkozó volt növendékek szerint az osztály tagjai kifejezetten büszkék voltak rá, hogy az évfolyamukból senkiből sem lett nyilas. A Bónis Feri alakját ihlető Mistéth Endre például a nyilasok elleni fegyveres ellenállásban is részt vett, majd a háború után ő tervezte a felrobbantott budapesti hidakat helyettesítő ideiglenes hidakat.

Forrás: Origo

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Áldásuk rá – Sokba kerül nekünk a katolikusok jövő évi "olimpiája"

Áldásuk rá – Sokba kerül nekünk a katolikusok jövő évi "olimpiája"

Hiába isszuk drágán a kávét, a termelők olyan keveset keresnek, hogy inkább menekülnek

Hiába isszuk drágán a kávét, a termelők olyan keveset keresnek, hogy inkább menekülnek

Olyan dolgot talált ki a Snapchat, amit a Facebook azonnal le akar majd másolni

Olyan dolgot talált ki a Snapchat, amit a Facebook azonnal le akar majd másolni

Élet a fizetőfal mögött: elindult a hvg360

Élet a fizetőfal mögött: elindult a hvg360

"A választás előtt nem ölhetik le Józsi bácsi malacait" – titkos terv készült a sertéspestis megállítására

"A választás előtt nem ölhetik le Józsi bácsi malacait" – titkos terv készült a sertéspestis megállítására

Furcsa jelenség: miért akarja velünk bekapcsoltatni a Facebook a Bluetooth-t?

Furcsa jelenség: miért akarja velünk bekapcsoltatni a Facebook a Bluetooth-t?