„Magács László találta ki, hogy indítsunk el egy 8-14 éveseknek szóló programot, amelyben alapvetően Bartók világával ismertetjük meg őket. Kettős értelmű az átfogó cím, mert jelzi a gyermeki környezetet és azt a mikrokozmoszt, a természet különféle jelenségeit, amelyekre a zeneszerző figyelme irányult, és amelyek a műveiben tükröződnek” – mondja Fülei Balázs.
Az első, a BTF idején hallható koncert címe: A „bogaras” Bartók, mert a 20. század egyik legnagyobb alkotója szenvedélyes természetbarát és gyűjtő volt, amiről a Csalán utcai emlékház látogatója is meggyőződhet, az emeleten a rovargyűjtő készlete és néhány rovarpéldány látható. „Már a Művészetiek Palotájában is jó néhány ’beszélgetős’ műsort készítettem, az Átriumban is én vezetem az előadást. Az alapkoncepció, hogy minél rövidebb szövegekkel minél tágabb horizontot mutassak a gyerekeknek. Így például lesz a Mikrokozmoszból, az Allegro Barbaróból, a Román néptáncokból, a Tíz könnyű zongoradarabból, a Tizenöt magyar parasztdalból, a Szabadban ciklusból, a Táncszvitből egy-egy rövid részlet.”
A zenét versek, illetve versrészletek egészítik ki, Radnóti Miklós, Ady Endre, József Attila, Babits Mihály, Weöres Sándor, tehát a Bartók-kortárs költők sorait Láng Annamária mondja el. „Sok képet is vetítünk, az első alkalmat úgy képzelem el, mint kedvcsináló egy órát. Az időbeosztás persze kulcskérdés, de mint említettem, ebben van már gyakorlatom. A gyerekeket nem lehet – értelmetlen is lenne – hosszú szakszövegekkel terhelni. A cél most megmutatni, hogy létezik egy egyedülállóan kimagasló zeneszerzőnk, aki rendkívül karakán egyéniség volt – ebbe a gondolatkörbe szeretném bevezetni az ifjú hallgatókat.”
A koncertsorozat folytatása attól is függ, miként fogadja a „bogaras” Bartók közönsége az indító előadást. A vasárnap elhangzó zenei idézetek, Az éjszaka zenéje vagy a Mese a kis légyről és a többi, kibontva további öt-hat részre is elegendő muníciót adnak Fülei Balázsnak.
