"A magyar előadók beszédeik 96 százalékában Magyarország történelméről és arról beszéltek, hogy miért nem tudjuk megváltoztatni ezt az országot. Én most arról akarok beszélni, hogy mit tudunk csinálni" - kezdte előadását Halácsy Péter, a Prezi és a Hősök Tere társalapítója. Halácsy nem kertelt, azt mondta, a projekt 2012-es indulása utáni egy évben szinte semmi sem történt, mindenki egymásra várt. Aztán jött egy fordulópont, onnantól mindenki félretette félelmeit, és inkább a megvalósítandó feladatokra koncentrált.

Halácsy Péter

Eisenberger Ágnes

A Hősök tere kezdeményezés most újabb mérföldkőhöz érkezett, a könnyűzenei fesztivál után nemzetközi konferenciát szerveztek az Uránia mozi dísztermébe, ahol kiderült, hogy  még a sajátos magyar önfejűség sem feltétlen rossz tulajdonság. (Philip Zimbardo záróelőadását most nem tárgyaljuk külön, az ő gondolatairól, terveiről vele készült interjúnkból tájékozódhat, projektről itt írtunk korábban)

Csermely: "Miért nem tudjuk hasznosítani a kreativitásunkat?"

Csermely Péter biokémikus és hálózatkutató előadásában először a hétköznapi hősök társas tulajdonságaiból indult ki. Véleménye szerint azokból lesznek mindennapi hősök, akik az átlagtól, a tömegtől eltérően gondolkodnak. Akik meglátják azt is, ami mások számára láthatatlan. Ahhoz, hogy valaki hőssé válhasson mások szemében, egyik nap gyermekként, másik nap bölcs öregként kell a világra tekintenie. Felváltva kell tehát nyitottnak és derűsnek, illetve tapasztaltnak és megfontoltnak lennie. Ez konkrétabban azt jelenti, elég bátornak kell lennie ahhoz, hogy új ötleteit kipróbálja, és ahhoz is, hogy a rossz, balul elsült próbálkozásait abbahagyja.

Csermely ezután tért rá a magyar helyzetre. Egy amerikai tudományos magazin 156 országot vizsgáló tanulmányából indult ki. Ez a kutatás azt vizsgálta, hogy az egyes országok milyen saját termékekkel rendelkeznek, és ezeket hogyan tudják más országokban elfogadtatni, exportálni. Magyarország ebben az összehasonlításban a 19. helyen szerepelt: ez azért remek eredmény, mert az elemzők szerint ez az adat egy ország tudáskészletéről, kreativitásáról ad képet. Ehhez képest az egy főre jutó GDP tekintetében hazánk csak az 55. helyen áll. "Miért nem tudjuk hasznosítani a kreativitásunkat?" - tette fel a kérdést Csermely.

Csermely Péter

Eisenberger Ágnes

"Fontos kiemelni, hogy a magyar az egyik legönfejűbb nép, de ezzel elég előkelő társaságban vagyunk, Hollandiával, az Egyesült Királysággal és az Egyesült Államokkal egyetemben - folytatta előadását Csermely - de ez a tulajdonság nem negatív. Gondoljunk csak bele, - mint mondottam - minden hétköznapi hős önfejű" - tette hozzá. A probléma két tényezőben keresendő. Míg például a hollandok számítanak a legkooperatívabb nemzetnek, addig mi magyarok ebben a rangsorban hátul kullogunk. A másik tényező nem meglepő: az angolokhoz, amerikaiakhoz képest nagyon rossz az önértékelésünk, emiatt nem merünk kockázatot vállalni.

A cél tehát az, hogy a magyar "önfejű", létező hétköznapi hősök együttműködjenek, hálózatokba szerveződjenek. Egy hálózat annál jobban, hatékonyabban dolgozik, minél távolabbi pontokból áll össze.  A hétköznapi hálózatok hősei így segíthetik az országban rejlő kreativitást hasznosulását.

A hétköznapi hősökben nagyobb a vállalkozókedv

Halácsy Péter előadásában a magyar start-upok és a hétköznapi hősiesség között vont párhuzamot. "Aki azt hiszi, hogy az a duma, hogy "igen, meg tudod csinálni" valami amerikai optimista bullsh*t, az téved." A Prezi társalapítója szerint, az a helyzet, amikor valami olyasmivel találjuk magunkat szembe, amit még soha nem csináltunk, természetes, hogy  félelemmel reagálunk. De például ő maga sem gondolta volna, hogy a Hősök Tere képes lesz egy fesztivál megszervezésére, mégis összehozták.

"Át kell alakítanunk a gondolkodásunkat, -  hangsúlyozta Halácsy - tudnunk kell segítséget kérni, és kis lépésekkel kell haladnunk a kitűzött cél felé." Végül Halácsy kitért arra a következtetésére, hogy a vállalkozókedv párhuzamba állítható a hősiességgel:  egy vállalkozással és egy hősies tettel is valami olyasmit teszünk, ami még soha azelőtt, azért hogy elérjük a a vágyott célt - még akkor is ha ez a tett áldoaztokkal és buktatókkal jár. Ráadásul mindkét dolog tanulható, elsajátítható. "Így Zimbardo fogalmát kölcsön véve, nem csak képzésben lévő hősök, hanem képzésben lévő vállalkozók is vagyunk egyben."

A táncoló Zimbardo professzor

Eisenberger Ágnes

A termékeny tudat a kulcs

A konferencia alapfogalma a growth mindset, azaz a termékeny tudat elmélete volt. Erre épült a konferencia brit "meglepetésvendégeinek"előadása is. Rachel Sharp és Jeremy Frith az Anglia és Franciaország között fekvő, 65 ezer lakosú Guernsey szigetéről érkeztek, ahol az említett pszichológiai elméletet próbálják átültetni a gyakorlatba.

Rachel Sharp és Jeremy Frith

Szabó Ivett

Az elmélet szerint a tudati beállítódás jelentős mértékben befolyásolja az adott egyén fejlődését. A rögzített tudattal (fixed mindset) rendelkezők abban hisznek, hogy képességeik egy kőbe vésett, nem átalakítható készletből származnak, így ők folyamatos bizonyítási kényszerben élnek, és az új, ismeretlen feladatoktól megrémülnek. Ezzel szemben a termékeny tudattal rendelkezők azzal a meggyőződéssel élik mindennapjaikat, hogy legalapvetőbb tulajdonságaikat leginkább saját erőfeszítéseik formálják. Így számukra az új feladat nem pánikot, hanem kihívást jelent. Mások sikere sem irigységet szül bennük épp ellenkezőleg - az csak tovább inspirálja őket. Rachel Sharp saját példát hozott: elmondása szerint korábban utált emberek előtt beszélni, ehhez képest most több száz ember előtt adott elő - köszönhetően a growth mindset elmélet gyakorlatba ültetésének.

Egyértelmű, hogy melyik beállítódás a jobb, ám a gyereknevelés és az iskolai oktatás során  a bevett szokás a gyerekek képességeit, nem a befektetett munkájukat értékelni. Ezt kell megváltozatni, - hangsúlyozta a két előadó - ugyanis a rossz ösztönzéssel alaposan lekorlátozhatjuk a gyerekek későbbi képességeit, és fejlődésük ívét.

Az összes előadás ezen a linken nézhető végig.