Elindult a Hősök Tere-projekt, amelynek keretében 120 önkéntes próbálja meg hazánkban adaptálni a neves szociálpszichológus, Philip Zimbardo hétköznapi hősök kísérleteit. A lényege: minél több jótettel arra buzdítani a magyarokat, hogy megnőjön a bizalmuk egymásban és önmagukban, és levetkőzzék a mindennapos közönyt. A program szerdán kezdődött a Deák téren.
Remeg a kezem. Nekidőlök a korlátnak, keresztbe fonom a karom a hasamon. Lassan lefelé csúszok, a ballonkabátom már a Deák téri koszt söpri. Le kell ülnöm. A lejárat körül kiemelkedő kopott márványkeret épp jó háttámlának, itt mennek le a járókelők a 3-as metróhoz. Becsukom a szemem egy picit, úgy hátha jobb lesz. "Are you OK? Minden rendben?" – szólít meg egy Hop-on-hop-off reklámember pár másodperc múlva. De elrontotta a kísérletet, ez túl hamar ment.
Újrakezdem. Leülök, de így se telik el fél perc, egy nő hajol oda hozzám, hogy megkérdezze, segíthet-e. "Köszönöm szépen, hogy megkérdezte, nagyon helyesen cselekedett, ez egy szociálpszichológiai projekt arról, hogy idejön-e valaki segíteni, ha nyílt utcán valaki látszólag rosszul érzi magát." Orosz Gábor, szociálpszichológus taníttatta be velem ezt a szöveget, mielőtt kirajzottunk az egyik legfrekventáltabb budapesti csomóponthoz, hogy lemérjük az emberek segítőkészségét.
Előre mondta, hogy nem kell majd sokáig várnom: rendezett ruhában voltam, ápoltan, sminkelve, fejem búbján napszemüveg. Kontrasztként utánam egy férfi ült le ugyanazon a helyen, ugyanabban a testhelyzetben. Rajta kopott farmer, haja félig felnyírva, kissé bozontosan, háromnapos borostával. Eltelik egy perc, kettő, talán három, de több nem. Egy fiatal fiú, aki egyszer elhaladt mellette, visszafordult, hogy segítsen.
A harmadik kísérlet már rizikósabb, egy hatvan körüli nő fekszik végig a közeli padon. Öltözéke nem feltűnő, nagykabát van rajta és hosszú szoknya, táskáját maga mellé teszi, szemét ő is becsukja. Senki rá sem hederít. A kísérlet vezetője látja, hogy ez a végtelenségig is eltarthat, ezért instruálja a nőt, hogy feküdjön le a pad mellé a földre. Így is eltelik jópár perc, mire egy szakadt férfi odatáncol mellé, és mellékfekszik. Hangosan gúnyolódik a nőn, talán bolond, talán ittas. Erre egy öltönyös fiatalember odasiet és megdorgálja a férfit: "Nem szégyelli magát, ahelyett, hogy segítene! Takarodjon innen!". Aztán felsegíti az asszonyt.
A negyedik bátor – kell ugyanis némi kurázsi ahhoz, hogy az ember nyílt utcán kiszolgáltassa magát a járókelők kényének – a felüljáró lépcsőjén keresztbe fekszik, magas, fiatal férfi, ápolt külsővel, széltében szinte egészen elfoglalja a lépcsőfokot. Neki sem kell több pár másodpercnél, hogy segítségére siessen egy fiú, aki felfelé tart. Orosz Gábor szerint ez esetben is várható volt a sebes reakció: minél inkább útban van valaki, annál hamarabb segítenek, de ha valakin látszik, hogy nem hajléktalan, ahhoz is könnyebben odamennek, mint egy szakadtabb emberhez.
De más tényezők is közrejátszhatnak: minél többen vannak az utcán a segítségre szoruló körül, annál kevésbé számíthat segítségre. Hogyhogy? Mert megoszlik a felelősség, mindenki a másiktól várja, hogy megoldja a helyzetet (bystander-effektus). És hogy nő vagy férfi segít-e inkább: előbbiek azért hajolnak oda, mert gondoskodóak, a férfiak meg azért, mert az önzetlen cselekedet révén hétköznapi hősökké válnak.
| Bystander-effektus |
| A szociálpszichológiában bystander-effektusnak hívják a járókelők közönyét, amire először 1964-ban figyeltek fel, amikor New York Queens negyedében nyílt utcán megölték a 28 éves Kitty Genovesét. A két késszúrással hátba döfött nő hiába kiabált segítségért, nem reagáltak az emberek. A pszichológusok ekkor kezdték el vizsgálni az áldozat után Genovese-fenoménnak is elkeresztelt magatartást, és kísérletekből kiderítették, hogy ha tömegben kerül valaki bajba, csupán a járókelők 40 százaléka segít, ha azonban csak egy ember van a közelben, ő 70 százalékos eséllyel lép közbe. Azóta számos kísérlet készült, a legutóbb, 2014 februárjában a norvég S.O.S gyermekfalu készített kampányához egy videót, melyben egy 11 éves didergő kisfiút ültettek le egy oslói buszmegálló padjára. |
A hétköznapi hősiesség nem közömbös a magyaroknak, bármennyire is furcsa. Ez nem csak a fent leírt szerdai kísérletből derült ki. A Hősök Tere-projekt kitalálói közvéleménykutatást végeztek, és a kérdezettek 1 százaléka negligálta csupán a kérdést. A legfontosabb jellemzők pedig, amelyekkel egy hétköznapi hőst leírtak: bátorság, erő, segítőkészség, önfeláldozás, önzetlenség, figyelmesség. A kezdeményezés célja, hogy minél több honfitársunk vértezze fel magát ezekkel az attribútumokkal, mert akkor jobb lesz a világ. De már attól is, ha felismerjük saját közönyünket: mert akkor a következő ilyen esetben talán mégis rászánjuk magunkat, hogy cselekedjünk, még akkor is, ha sokan vannak körülöttünk, és könnyebb lenne elsumákolni.
A közönyös, széteső társadalom ellenharcosaihoz itthon már százhúszan csatlakoztak önkéntesként, a következő hónapokban pedig többször találkozhatunk velük Budapesten és országszerte. A programok között lesz konferencia, kiállítás és szabadtéri fesztivál. Június 15-én például a Budapest Parkban lesz egy Helló Hősök esemény, utána pedig 20-án önként jelentkező felső tagozatos tanárokat képeznek ki az egész országban, hogy azok továbbadják a pozitív attítűdöt a gyerekeknek.
További információk Facebookon, illetve a projekt honlapján elérhetők.
Komoly eszközt kaptak a kezükbe a klímaváltozás ügyét szívükön viselők a klímatörvényt részben megsemmisítő alkotmánybírósági határozattal. A kormány immár nemcsak, hogy nem háríthatja át a teendőket a jövő generációkra, de le sem szerelheti őket azzal, hogy „De hát van klímatörvény!”.
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés.
Izrael komoly csapást mért már az iráni nukleáris képességre, de a legfontosabb célpont, Fordo, ahol több ezer urándúsító centrifuga üzemel, még sértetlen, mert mélyen a föld alatt van.
Átláthatóbbá és rugalmasabbá szeretnék tenni a kerti kutak bejelentésének, engedélyezésének és ellenőrzésének folyamatát.
Hetek óta tartó jogvitában végül igazat adtak a rendőrségnek.
Vékony Csongor szerint a párt cserbenhagyta az elszakított területeken élő magyarokat, és nem elég revizionista.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
