Attól, hogy valakinek a felmenői a holokauszt áldozatai lettek, még lehetséges, hogy átérezze Trianon veszteségét, ahogy egy 56-os hős leszármazottjának sem kell feltétlenül megvetnie azt, aki nosztalgiával tekint a gulyáskommunizmus éveire - véli a Közös Halmaz Alapítvány, amely köztéri kiállítást szervez, és oktatási projektet indít a huszadik század történelmi traumáinak feldolgozásához.
A „Nyissunk a múltra, hogy legyen jövőnk!” szlogenű projekt középpontjában interaktív ajtók állnak. Ezek segítségével nyithatók ki a régóta tabuként kezelt, vagy legjobb esetben is szélsőségesen megközelített kérdések. Az ajtókat először köztéren, később pedig középiskolákban mutatják be.
A látogatók az ajtókat kinyitva a traumákhoz kapcsolódó szokatlan kérdéseket, gondolatébresztő, játékos felületeket találnak. Minden ajtó a köztudatban rögzült megközelítésekhez képest új szempontokat mutat be. Nem válaszokat ad, hanem kérdéseket vet fel. A köztéri kiállítási forma legfőbb előnye, hogy bárki bele tud botlani. Olyan járókelők is, akik inkább elzárkóznak a témától.
A kiállítás tervei elkészültek, az ajtók gyártásához a szervezők közösségi finanszírozás keretében gyűjtenek támogatást. (Itt lehet erről tájékozódni.)
„Valami nagyon nem stimmel ma Magyarországon a történelmi traumáinkról szóló közbeszéddel. Minden magyar családot, ha eltérő mértékben is, de érintett a huszadik század. Mindenkinek megvan a maga története, a maga fájdalma. A baj azzal van, hogy összemérjük ezeket, és meg akarjuk győzni egymást arról, hogy a ’mi fájdalmunk’ nagyobb a ’ti fájdalmatoknál’. Meg kell értenünk, hogy az egyikünkön az egyik, a másikunkon a másik történelmi tragédia ejtett mély sebeket” – írja a Közös Halmaz csapata.
A kiállítás mellett a fiatal bölcsészekből, grafikusokból, mérnökökből, közgazdászokból álló csapat középiskolákban tart majd rendhagyó foglalkozásokat tanórai keretek között. Elkötelezettek abban, hogy a legfogékonyabb korban vezessék rá a diákokat: legyenek kíváncsiak, gyanakvóak, ne fogadják el a leegyszerűsített féligazságokat, ne vigyék tovább a téves, kirekesztő reflexiókat.
Érkezik a magyar fesztiválkultúra történetét feldolgozó dokumentumfilm. Arról, hogy miért és hogyan rendeződik át manapság a hazai fesztiválpiac és hogy szeretnek-e egyáltalán a fiatalok fesztiválozni és sörözni, a rendezővel, Csizmadia Attilával beszélgettünk.
15–9-re nyertek a mieink.
