Az Üllői út felől Majka tolja képünkbe az olcsó pizzát, a másik, a Duna felőli oldalon a Jolly Pub szürreálba hajló kocsmafreskói csábítják a környék alkoholra vágyó lakóit, félúton pedig mindenki Magdi nénije kínálja félelmetes mosollyal az egyeurós bóvlit. A Ferenc körút, a Nagykörút legdélibb és legfiatalabb részének sorsa alakulhatott volna másképp is, de nem csoda, hogy a legtöbbször az olcsó és gyors jelzők jutnak eszébe a környékről az itteni járókelőknek.

Alig töri meg valami az éjjel-nappali boltok, kocsmák, az 500 forint alatt már kockázatos vállalásnak számító gyrososok, aprócikkes boltok egyhangúságát. Az is jellemző, hogy a rész egyik legjellegzetesebb motívuma az eléggé megtépázott Peep Show-felirat: ha ezt a kapubejárót megmutatjuk valakinek, gondolkodás nélkül rávágja a választ: ez tutira a körúton van.

Egymás mellett jövő és a múlt: a Barcraft és a Peep Show

Túry Gergely

Lehetett volna kávézós, teraszos része is ez a körútnak, ahogy az a megépülés utáni békeidőkben jellemző volt, de csak a "teraszok" maradtak – már ha a járdára kitelepített fémasztalokat és székeket lehet így nevezni. Az egyetlen újdonság a környéken a megnyitása óta töretlen népszerűségnek örvendő Barcraft esport bár, amely tucatmegoldás helyett egy eddig a budapesti szórakozóhelyek részéről ignorált, ám annál népesebb rétegnek nyújt (a League of Legends-, Warcraft-, Starcraft-rajongóknak) közösségi élményt a kivetítőkkel, tematikus, a játékokhoz passzoló koktélokkal. Ilyen erős koncepcióval rendelkező helyet nyitni azonban szinte már forradalomnak számít ezen a környéken.

Szimbolikus a Kilián laktanya, az 1956-os forradalom egyik központi helyszínének sorsa is. Az egyik legforgalmasabb helyen, az Üllői út és a Ferenc körút sarkán álló, jelenleg főleg raktárként funkcionáló épület évtizedek óta pusztul, lassan csak arra szolgál, hogy valahova még el lehessen helyezni a forradalom hőseinek emléktábláit, pedig korábban még a Ruttkai Éva nevét viselő színháznak is helyet adott.

A Kilián laktanya 1956-ban

Fortepan / Nagy Gyula

A környék megújul, de a Körút sorsa bizonytalan

Miközben Ferencváros és a VIII. kerület egyes részei komoly változásokon estek át az elmúlt években, addig a városvezetés mintha elfeledkezett volna a legfontosabb útról. A Mikszáth tér például kis sziget lett a belvárosban a Lumennel, a Zappával, a Garzonkerttel, a közeli egyetemekről és könyvtárakból kirajzó egyetemistákkal; a Corvin sétányt lassan kezdi belakni a környék, és nem csak a Dumaszínház miatt; az egy négyzetméterre jutó szép számú sörfőzdék miatt hivatalosan is sörkerületté vált „a kilenc”; az ide nyíló Tompa és a Ráday utca pedig régóta menedéket jelent a körút forgalmától – a Ferenc körúton azonban egyelőre nyoma sincs a változásnak, a hangulat a hetvenes éveket idézi. Kérdés, akar-e a közeljövőben itt bármilyen politikai erő változást.

A ráncfelvarrás ugyanis erősen ráférne erre a részre: mintha ugyanaz a lassú elsorvadás játszódott volna le itt is, mint a korábbi cikkünkben bemutatott Rákóczi úton. Mindenki csak kikerülhetetlen rosszként tekint a Körútra, így aztán a többség csak használja és nem éli ezt az útszakaszt. A Rákóczi út esetében legalább terv volt a Vitézy-féle BKK részéről a felújításra, a Nagykörútnál még nem beszélhetünk ilyenről. Holott a két kulcskérdés, a dugódíj és a nagykörúti biciklisáv kérdése már évek óta vita tárgyát képezi, a két téma ráadásul szorosan összefonódik egymással.

A fő kérdés az, hogy a főváros mit akar elérni a Nagykörúton: a dugódíjjal együtt korlátozná a forgalmat ezen a részen, vagy a jelentős autós forgalmat megtartva koncepciót dolgoz ki a biciklisávra? A jelenlegi állapot ugyanis senkinek sem jó, és csak megágyaz annak, hogy az amúgy is pattanásig feszült körúti közlekedés során előtörjön mindenkiből az önbíráskodó KRESZ-szakértő. A helyzet már csak azért is megoldásra vár, mert a végül párbeszéddé csituló Tarlós–biciklis-csörte miatt feszültebb lett a hangulat az utakon.

Túry Gergely

A gyalogosok joggal mérgelődhetnek a járdán szlalomozó biciklisek miatt, a biciklisek kijelölt sáv híján a parkoló autók és a szélső sávban haladó autók között egyensúlyoznak, és az autósok is bosszankodnak, ha egy forgalmasabb időszakban nem csak balra, hanem jobbra is figyelniük kell, a rendszeres akadályokról (leparkoló, kirakodó autók, felújítások, villamospótló autóbuszok) nem is beszélve. A Magyar Kerékpárosklub 2013-as felmérése igazolja a problémát: a körúti balesetek többsége azonos irányba haladó járművel történő ütközés volt, míg a második helyen a gyalogosok elütése szerepelt.

Létezik vállalható kompromisszum

A szervezet ezért több alternatívát is felvetett a döntés előkészítő tervében, az azonban hamar kiderült, mindenkinek maximálisan kedvező megoldás nincs, csakis kompromisszumok árán lehet vonzóbbá tenni a szakaszt. A legvállalhatóbb és legkevesebb konfliktussal járó javaslatok a következők voltak:

- kerékpársáv a parkolósáv helyén

- kerékpársávot az egyik forgalmi sáv helyére

- kerékpáros-piktogram felfestése a parkolósáv helyén, parkolási lehetőség a járdán

Az első két alternatíva nyilván több konfliktust okozna, hiszen ezzel drasztikusan csökkenne az autós forgalom a körúton, és mindkét megoldás csak akkor nyerne értelmet, ha bevezetnék a dugódíjat, amit úgy tűnik, a következő választásokig biztosan jegelnek. A parkolósáv megszüntetését amúgy sem támogatta a Kerékpárosklub, hiszen ezzel az amúgy is lepukkant kiskereskedelem lehetetlenülne el ezen a részen. A parkolósáv megszüntetése a Kiskörúton már hasonló tanulságokkal szolgált.

Túry Gergely

A legjobb megoldásnak tehát az tűnik, hogy a parkolási lehetőség megmarad, csak feljebb, a fák közé kerül, az ún. berendezési sávba, ahol amúgy sem közlekednek gyalogosok. Az így felszabaduló parkolósáv helyén pedig létrejöhetne a teljes értékű kerékpársáv. Ez a megoldás a Kerékpárosklub szerint a legjobb átmeneti lépés lenne egészen addig, amíg a főváros el nem dönti, mit akar kezdeni a Nagykörúttal és a hozzá csatlakozó hidakkal.

A Petőfi híd felújítása például egyre időszerűbb, mielőtt még tovább romlanának a híd elemei. Ott nemrég egy átmeneti, és építése közben elég nagy port kavaró új sáv született a bringásoknak, de amíg a hídról lejövet nem lehet biztonságosan továbbhaladni kerékpárral, ez is csak inkább a probléma elkenésének és nem megoldásának tűnik.

A Boráros tér átértelmezése egyre sürgetőbb

A végleges átfogó fővárosi koncepciótól vár sokat Szűcs Balázs, a ferencvárosi főépítész is. Elmondása szerint a Körút balkáni állapotainak rendbetételéhez nagy szükség lenne a Boráros téri aluljáró átértelmezésére is. A főépítész szerint a jelenleg olcsó pizzázókat és büféket kínáló, az itt meghúzódó hajléktalanok által belakott süllyesztett teret kellene alaposan átértelmezni, és a helyén egy gyalogosbarát átkelő és akár parkoló is létesülhetne.

Egy megszokott pillanatfelvétel a Boráros tér aluljárójából

Túry Gergely

Szűcs hozzátette, a Főépítészi Iroda csak javaslatokat tehet, döntési helyzetben nincs, de amit lehet, megtesznek a lepukkant terek rendezéséért, ebben sokszor a lakók is partnerek. Hamarosan visszaköltözhetnek például a fák is a Tompa utca és a Petőfi híd közötti részre, amik még a hetvenes évek eleji felújítás során tűntek el erről a szakaszról, illetve folyamatosan figyelik a boltívekre szabálytalanul kirakott reklámokat vagy az egyéb szabálytalanságokat.

„Ez azonban a jogi procedúra miatt lassú folyamat: mire egy helyen elérjük a változást, tíz másik helyen kellene közbelépnünk.” Szűcs szerint a kerület is támogatja a biciklis közlekedés fejlesztését, főleg azt a megoldást, amely a parkoló autókat a járda kihasználatlan, gyalogosok által sem használt részére terelné.

A változás azért lenne időszerű, mert augusztusra a tervek szerint átadják a közeli, felújított Nehru partot, így a zöldövezet, a nyáron élettel megtelő Bálna közelségéből jócskán profitálhatna a Ferenc körút is.

Addig azonban marad leharcolt átmeneti övezet.