szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

A rendező úgy érzi, rosszul döntött, hogy mindig hazajött külföldről, mert fontos lenne egy olyan közeg, ahol lehet tanulni, nem találnak halottat egy kórház vécéjében, és ahol nem zárnak be egészségügyi intézményeket.

Szász János A hentes, a kurva és a félszemű című új filmje egy 92 éve elkövetett gyilkosság történetét dolgozza fel. A hentesmestert feldaraboló házaspár kamaradrámája nem is a bűn, hanem a szűklátókörűség, a butaság és a kapzsiság miatt foglalkoztatta.

"Mindhárom szereplő antihős. Megpróbálnak valami újat kezdeni az életükkel, de a társadalom nem hagyja. Ebből a szempontból hasonlít a téma a mai életünkhöz." Szász elmondta, azért nem nyúl soha kortárs témákhoz, mert szereti az időutazást, szeret visszamenni a bűnős időszakokba, a gyalázatos évekbe. Szerinte ma a visszarendeződés számít bűnnek, az, hogy az emberek újra elkezdtek félni.

Félnek beszélni, írni, beszélgetni, megjelenni, felszólalni, vállalni a véleményüket. Gyakorlatilag rendszervisszaváltás van.

Úgy érzi, képtelen lenne megállni a gyerekei és a tanítányai előtt úgy, ha nem mondaná el szabadon a véleményét. Bár többször is lett volna alkalma külföldön maradni, "mindig hazahozta a szél".

"Rosszul döntöttem – nem magam, hanem a gyerekeim miatt. Nem elég lelkesen, önfeledten tiltakozni egy tüntetésen valami ellen. Fontos az a közeg, ahol lehet tanulni, jó kimenni az utcára, nem találnak halottat egy kórház vécéjében, nem zárnak be egészségügyi intézményeket, nem találkozik az ember a Völkische Beobachter náci lap 1938–1939-es plakátjaival. A Soros György elleni propaganda nyílt antiszemitizmusra buzdítás. A leginkább szégyellnivaló, alantas ösztönöket hív elő ma Magyarországon a politika."

A rendezővel készült teljes interjút a HVG e heti lapszámában olvashatja.

HVG
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!