Ligeti Nagy Tamás
Ligeti Nagy Tamás
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Ha nem adja, még mindig marad egy lehetőség: elvesszük. A birtokbavétel magyar változatai Kostyál Márk elsőfilmes rendező előadásában. Interjú.

A Kojot arról szól, hogy vannak férfiak, akik meg akarják védeni azt, ami az övék, de vannak más férfiak, akik el akarják venni.

Minden történet egy korrektnek tűnő üzleti ajánlattal kezdődik, ami azt firtatja, mennyiért adod, ami most még a tied. Úgy is lehet folytatni, hogy létrejön az üzlet, és a naplementében minden szereplő elégedetten kisétál a képből. Magyarországon mi úgy megyünk el, ahogy. A Kojot azonban nem western, eastern vagy sci-fi; itt és jelen időben játszódik. A főhős, a rezignált, nem túl következetes városlakó örököl a nagyapjától egy darab semmire se jó földet egy alig valamire alkalmas faluban.

A semmi analógiája valójában a hamis ábránd?

Kostyál Márk
©

A nagyratörő tervek nem mindig azért valósíthatók meg, mert reálisak, az ígéret az abszurditásában van. Legyen az a szlogen, hogy mi leszünk a második Bábolna, Hévíz vagy Füred. Nincs termálvíz? Majd lesz, hiszen a Discovery Channelen is látható volt, hogy közel vagyunk a magmához, annyira vékony itt a talajkéreg. Egy másik közkedvelt tudományos állítás szerint évszázadok óta a mi családunké itt minden, tehát jogunk van arra, hogy visszaszerezzük. Előbb nyájasak leszünk, ajánlunk ezt-azt, de ha nem megy, megpróbáljuk erővel. Kifárasztás, zsarolás, majd fenyegetés a menü – ki merne beleállni a hatalmi pozícióból indított, eleve esélytelen csörtébe?

Romantikusnak hangzik, hogy a főszereplő mégis megteszi. Miként alakul át városlakóból a végletekig elmenni képes, vad férfivá?  

Az igazságérzet, a küzdelem, a tehetetlenség és a sarokba szorítottság dühöt generál. Az ember kezdi leadni minden felesleges vágyát, egyszerűsödik. Szeggel piszkálod ki a szart a körmöd alól. Igen, romantikus, amikor vérbe fagyva, magányosan, az életedre és a szerelmedre gondolva, kiszolgáltatottan állsz a sárga homokon a kék ég alatt, és átgondolod, hogy elvonszolod magad, vagy felveszed a harcot.

Akkor is, ha mindenki a megyeszerte tisztelt kiskirálynak dolgozik?

A kiskirályság is kiosztott szerep, de biztató hír, hogy visszavehető. Csak a mozinézők hiszik el egy másik filmben, hogy a végén nyerhetnek a gyengék. Pillanatnyilag a filmbeli Szojka Pálé a tüzép, a vendéglő, a kocsma, a vegyesbolt. Neki szolgál a rendőrség és a huligán polgárőrök, együtt pálinkázik a polgármesterrel, az önkormányzati Erzsike pedig széttárja a karját, ha az elutasított építési engedély kerül szóba. Nem jó hír, hogy a család összes további szojkapalija a lehetséges jövő. Az ifjabb Szojkát csak a sárga Corvette-je érdekli, amivel felverheti a port a faluban, az ő fia még túl kicsi, és fel sem fogja, kivé lesz majd, de hamarosan megtudja, mi miért történt körülötte. Az, hogy az apja felett egy olyan türannisz uralkodott, aki bármit megvehet és bárkit megvethet, kiátkozhat, eltiporhat, következmények nélkül.

Vadkeleti idill

Az általános iskolában arról álmodott, hogy filmrendező lesz, ötleteit egy tízfilléres rajzlapokból álló kapcsos füzetben rögzítette. Az esztergomi illetékességű rendező, aki nemcsak társ-forgatókönyvírója, hanem az egyik operatőre is a múlt héten bemutatott Kojotnak, az amerikai filmeken nőtt fel, mert vonzotta az esztétikájuk, az a tudatosság, ahogy a hősök szerepét kezelik. Mégis egy másik zsáner, a Csillagok háborúját követő A birodalom visszavág volt a kedvence, de nagy hatással voltak rá John Ford és Sam Peckinpah westernjei is, a hazai alkotók közül pedig Szomjas György, Fábri Zoltán és András Ferenc munkái. A filmalap által 320 millió forinttal támogatott Kojot tele van erőszakos és dühös jelenetekkel, de mint mondja: balladának fotózta abban a kulisszában, ahol, ha kell, mindenki a játékszabályok kiiktatásával „csinálja a vadkeletet”. A több mint 150 reklámfilmet jegyző, 40 éves Kostyál fejében már körvonalazódik második nagyjátékfilmje, amely a világosi fegyverletétel napjaiban játszódik.

Hol van ez a magyar falu?

Tűzkő nem létezik, de sok hasonló település van, nem kell hozzá sokat autózni. Mindenki ismer a környezetében embereket, akik jogot formálnak valamire, ami nem az övék, és pusztán azért, mert hatalmukban áll, bármilyen eszközzel keresztülviszik az akaratukat. A velük szembeszálló kojot még csak kezdő prérifarkas ugyan, de igyekszik túlélni a területét fenyegető nagyvadakat, ehhez gyűjt muníciót és társakat. A nagyapja annak idején a saját kezével ásta el az erdőben a németeket meg az oroszokat, és vannak szövetségesei, akik soha nem szemlesütve élték az életüket, nem fojtották el a haragjukat. Ez nem a magyar vidék romantikája és misztériuma, magam is voltam hasonló helyzetben.

Ha ez a magyar vidék, és ezek a reakciók, miért nincs világosan kimondva, hogy a magyar tulajdonostól el lehet venni a földet, ha magyarabb érdekek megkívánják? A filmben svéd befektetőkre hivatkoznak, az ő nevükben intézkednek. Tiszteletüket is teszik: megannyi vidám, fekete bőrű fiatalember.

A faluba befektető svédek sokáig oroszok voltak. Ironikus utalásnak szántam őket, amolyan idei magyar narancsnak.

A forgatáskor elterjedt, hogy frusztrált, szenvedélyes és dühös filmet készít, sőt az volt a híre, hogy ez lesz az év legelvetemültebb filmje. Az lett?

Szenvedélyes ember vagyok, és dühös azért, ami a világban megy, de nem frusztrált. Vannak dolgok, amiket a családból hoztam, jók és rosszak egyaránt. Ezektől nehéz megszabadulni, de el lehet zárni egy ajtó mögé azt, ami visszahúz, a kulcsot meg el lehet dobni. A kojotság az a perspektíva, hogy vannak helyzetek, amikor bele kell állni a harcba, érdemes komoly kockázatot  vállalni. A durva akciójelenetek pedig azért vannak, mert bizonyos helyzetekben az érvelés, a józanság nem elég. Ez harc az apátia, a közöny és a megalkuvás ellen.

Szó szerint mindenki összetörte magát a filmben. Hogyan vette rá a színészeit arra, hogy belemenjenek a közelharcba?

Még a tervezés időszakában elvetettem, hogy ismert hazai színészekkel dolgozzak. Nem azért döntöttem így, mert nem tartom elég jónak őket. Olyan embereket választottam Erdélyből, a Felvidékről és a Vajdaságból,  akik ugyanarról a bolygóról jöttek, mint én, de nincs túlfényképezve az arcuk. Nem akartam, hogy pluszjelentésük legyen a szereplőknek csak azért, mert ismertek.

©

Már a szinopszisból kiderülhetett, hogy a film tele van ide címzett üzenetekkel, kényelmetlen asszociációkkal, hogy a falu bikájának mindent szabad, a nem közülük valóknak semmit. Mégis átment a Filmalapon?

Nem voltak érdemi kifogások.

Nem érzékeltették, hogy elsőfilmesként túl messzire ment?

Ha a kérdés arra vonatkozik, volt-e bármilyen presszió, akkor határozottan az a válasz, hogy nem volt.

Mit mondott a forgatókönyvről az egyik producer, Kálomista Gábor, aki tavaly – személyes érintettségre hivatkozva – kivetetett Gigor Attila Kút című filmjéből egy pár másodperces jelenetet?

Lobbizott a filmért, ami úgy és abban a formában látható a mozikban, ahogy én elképzeltem. Helmeczy Dorottya, a másik producer is mellette állt, ami ugye egy producertől nem túl szokatlan attitűd.

Aláírta azt a tiltakozást, amihez több mint ötszázan csatlakoztak, botrányosnak tartva, hogy Gigor filmjét cenzúrázták?

Nem írtam alá, mint ahogy azt sem tettem volna meg, hogy kiveszem a kifogásolt jelenetet.

Az aláírók azt állítják, van feketelista a szakmabeliekről. Létezik ilyen lista?

Valószínűleg, nem is egy. Valahol mindenki szerepel valakinek a feketelistáján.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Ignatieff: A CEU ezután is a szabadságot képviseli majd Budapesten

Ignatieff: A CEU ezután is a szabadságot képviseli majd Budapesten

Fülke: Nem biztos, hogy jól járt Tarlós azzal, hogy Gulyás megzsarolta a budapestieket

Fülke: Nem biztos, hogy jól járt Tarlós azzal, hogy Gulyás megzsarolta a budapestieket

Sztereotípiák helyett valós napi kapcsolatot!

Sztereotípiák helyett valós napi kapcsolatot!

Hazatérés, napfogyatkozás - Strófák Konrád György halálára

Hazatérés, napfogyatkozás - Strófák Konrád György halálára

Felébredtek az amerikaiak: a klímaváltozás probléma

Felébredtek az amerikaiak: a klímaváltozás probléma

Megosztom, tehát vagyok?

Megosztom, tehát vagyok?