szerző:
hvg.hu

A Terápia és az Aranyélet forgatókönyvírójaként is ismert Tasnádi István ezúttal színházi darabbal jelentkezett. A Kartonpapa a tekintélytiszteletről szól, az írónak pedig mostanában az úttörőmozgalom hazugságai jutnak eszébe.

„Tekintélyeket, totemeket tisztelünk. Máskor meg kinevetjük őket, nem vesszük komolyan, de ha mások annyira tisztelik, a békesség kedvéért elfogadjuk. A szereplők maguk is belátják, akkora már a káosz, hogy sokkal jobb, ha valaki megmondja, mit tegyenek” – mondja a HVG e heti számában a székesfehérvári Vörösmarty Színház felkérésére készített Kartonpapa című darabjáról Tasnádi István.

Az író-rendezőnek erős déjà vu érzése van abból a korból, amiben felnőtt. „Zrínyi Ilona úttörőcsapat, vigyázz, zászlónak tisztelegj!” – úttörőként bokrétával feldíszített színes zászlóval vonultak. „Mindenki tudta, hogy hazugság, üres formalitás. De ha ennyire erőltetik, hát elfogadom, mi bajom lehet. Az igazán fontos dolgok nem ezen múlnak, gondoltuk és gondoljuk. Hogy ez mennyire végzetes öncsalás, azt már mindenkinek személy szerint kell megvizsgálnia.”

Az Aranyéletben, és a Terápiában is dolgozó Tasnádi szerint utóbbi esetén hihetetlen erővel reagáltak a nézők minden konkrét utalásra, amit betettek a mai magyar valóságról. Az Aranyéletben is ezt erősítették, keményen belementek a kényes témákba, a groteszk, simlis, kicsinyes működések bemutatásába.

Első saját rendezésű filmjéről, a Memóról azt mondja, az arról szól, milyen fontos a felejtés és a megbocsátás. „Iszonyatosan lyukas az emlékezetünk, folyamatosan formatálják a múltunkat, és mi ezt elfogadjuk. Nagyon sebezhetőek vagyunk attól, hogy állandóan újra kell írni a múltat, másrészt a százéves sérelmeinket ápolgatjuk, ahelyett hogy a jelennel foglalkoznánk. Félelmetes számomra a Trianon-kultusz irracionalitása. Sokat járok Erdélybe, Szabadkán kétszer is rendeztem. A kinti magyarok sokkal kevésbé radikálisak, mint a Hősök terén díszlépésben menetelők.”

Úgy véli, kevés embernek van türelme, képessége, bátorsága ahhoz, hogy komplexitásában, valós arányaiban lássa a dolgokat, ahhoz érett, felnőtt személyiség kellene, aki mérlegre teszi az érveket, az ellenérveket, nem olyan, aki felett atyáskodnak, aki zászlók alá tömörül. „Belekóstoltunk a szabadságba, és sokan arra jutottak, hogy káoszt szül. Ha kukákat borogatnak, megostromolják a televízió székházát, akkor inkább legyen rend. Európában is felerősödött a rendpártiság, ezért tud nálunk is gond nélkül működni.”

A teljes interjút a HVG e heti számában olvashatják.

©

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!