Az oroszok szinte minden eddiginél nagyobb tempóban nyomulnak előre, amikor Trump végre távolodni látszik Putyintól
Az amerikai elnök most kezdi talán megérteni, hogy Vlagyimir Putyin sok mindent akar, de az ukrajnai béke ezek között nem szerepel.
Wikipedia Creative Commons / Csigó László
Szöllősi Zoltán 1945-ben Jánoshalmán született. A kecskeméti piaristáknál kezdett verset írni, ott figyelt fel költeményeire Jelenits István piarista szerzetes, irodalomtudós. Húszévesen került Budapestre, 1969-ben már megjelentek a versei, 1971-ben mégis úgy döntött, hogy visszatér: feleségével Abapusztára költöztek, az ottani iskolában kezdtek tanítani.
Kormos István szerkesztésében jelent meg 1974-ben első verseskötete, a Csontkorall. Szöllősi Zoltán 1975-ben visszatért Budapestre, a pesti belvárosba, ahol haláláig élt. Bár a jelentős irodalmi folyóiratokban mindvégig publikáló költő volt, sokszor került az irodalom hivatalos struktúráin kívülre, s tartotta el a családját fizikai munkából. Harmadik kötete, az Égitető megjelenése után, 1983-ban a Vigília katolikus folyóirat főszerkesztő-helyettesének kérték fel, itt jelent meg jó évtizeddel korábban írt Homoklidérc szociográfiája.
Puskás Ferenc halálára írt versét a világhírű magyar labdarúgó ravatalánál, a Puskás Stadionban szavalta el 2006. december 9-én Csurka László színművész.
Kilenc kötete jelent meg: a Csontkorall (1974), a Vacsora jégen (1978), az Égitető (1983), a Ballada Boldogasszonyhoz (1988), a Nyolcvan gyertya (kazáni tatár népköltészet, 1994), a Megyek haza (1998), a Nem látlak benneteket (2000) az Angyal lépked föld fele (2004) és Fölöttem a tenger (2014) című, az összegyűjtött verseket, a teljes költői életművet tartalmazó kötet.
Szöllősi Zoltánt Ratkó József-díjjal, Arany János-díjjal, 2001-ben József Attila-díjjal ismerték el, 2014-ben Balkány alapításának 800. évfordulóján a település díszpolgárává választották. 2015-ben, 70. születésnapján Áder János köztársasági elnök Magyar Arany Érdemkereszttel tüntette ki. Műfordítói munkájáért Kölcsey-díjat kapott.
