Bár a szexuális zaklatási ügyek 2017-ben a filmesekhez (és Magyarországon a színházhoz) kapcsolódóan kaptak egyre nagyobb nyilvánosságot, a nemzetközivé terebélyesedő #metoo-mozgalom rámutatott, hogy a zaklatás és a hatalommal való visszaélés problémája sokkal szélesebb tömegeket érint. Az előkerülő történetek nyomán megjelentek a relativizáló, áldozathibáztató, illetve az óvatosságra intő kommentek is, a téma viszont (szerencsére) továbbra is terítéken van.

A Svéd Akadémia és az irodalmi Nobel-díj körül kirobbanó botrány ezek után akár érzékenyítő hatású is lehet. Még mindig kulturális területen vagyunk ugyan, de egy, a közfelfogás szerint magas presztízsű intézmény keveredett hírbe, tehát nem igaz, hogy a szexuális visszaélés csupán a „léha” szórakoztatóipart érintené.

A díjazottakat kiválasztó Svéd Akadémia és a díjat finanszírozó Nobel Alapítvány május 4-én jelentette be, hogy a visszás körülmények miatt idén nem osztják ki az anyagi értelemben is rangosnak számító irodalmi díjat. A döntést indokolja az a tény, hogy az irodalmi Nobel szigorúan véve nem csupán művészeti díj, mert a mérlegelés során nagy súllyal esik latba az adott mű vagy életmű kultúrára és társadalomra gyakorolt pozitív hatása is. Márpedig a közvélemény bizalma a díjat odaítélő testületben erősen megingott, és nem akarják, hogy ez árnyékot vessen az idei díjazottra – hivatkozik az Akadémia és az Alapítvány a közelmúltbeli eseményekre.

A svéd és nemzetközi média hetek óta tárgyalja, hogy az Akadémia egyik tagja, Katarina Frostenson költő résztulajdonosa annak a férje által vezetett Forum nevű klubnak, amely rendszeresen kapott anyagi juttatást az Akadémiától. A mostanra bezárt Forum a svéd kulturális élet egyik fontos központja volt, helyszínéül szolgált kiállításoknak, előadásoknak vagy az irodalom elismert képviselői, például Nobel-díjasok felolvasásainak. Ez az ügy korrupciós, összeférhetetlenséget jelentő része.

AFP / TT News Agency / Henrik Montgomery

A túl konvencionális és patriarchális jellegéért már korábban is kritizált Akadémia számára ennél nagyobb csapás, hogy Frostenson férjét, a francia származású fotós Jean-Claude Arnault-t 18 nő vádolja szexuális zaklatással és bántalmazással – ráadásul ezek egy része állítólag az Akadémia által birtokolt ingatlanokban történt. A svéd napilap, a Dagens Nyheter 2017 novemberében hozta nyilvánosságra az elmúlt 20 évből származó, részletesen kifejtett esetek leírását.

A vádakat Arnault tagadja, csakhogy a Dagens Nyheter még egy bombát ledobott az Akadémiára: értesüléseik szerint ugyanis az intézmény belső vizsgálata arra az eredményre jutott, hogy Arnault lehet a felelős hét díjazott nevének idő előtti kiszivárogtatásáért is. Közöttük van például Bob Dylan zenész és költő (2016), és Harold Pinter drámaíró (2005).

A botrány hatására az elmúlt hónapban a 18 fős akadémiai testületből hárman lemondtak, miután nem sikerült eltávolítani tagjaik közül a bűnbakként kezelt Frostensont. Ezután országszerte komoly tiltakozást váltott ki – hogy már megint a nőknek kell(ene) viselniük a férfiak tetteinek következményeit –, mikor egy háromórás ülést követően némi nyomás hatására távozott maga Frostenson, és leköszönt a testület éléről Sara Danius.

Danius, aki az intézmény 1786-os alapítása óta annak első női vezetője volt, döntését azzal indokolta, hogy elvesztette az Akadémia bizalmát. „Nem kell minden hagyományt megőrizni” – mondta a TT nevű svéd hírügynökségnek, felszólítva az Akadémiát, hogy tegye prioritássá az erkölcsiséget, jelentse és vizsgálja ki az illetlen viselkedést, továbbá küzdjön a férfiak hatalommal való visszaélése és a nőkkel való lekezelő viselkedése ellen. „Az örökség ápolása nem jelentheti azt, hogy arrogánsan eltávolodunk a társadalom egészétől” – idézi a Guardian.

AFP / TT News Agency / Fredrik Persson

A testület élére ideiglenesen megválasztott Anders Olsson író és irodalomprofesszor szerint a több hónapja tartó botrány miatt súlyosan sérülhet az Akadémia és az irodalmi Nobel-díj hírneve.

Múlt hét végére az akadémiai testület aktív tagjainak száma mindössze tízre csökkent, ami azért is kellemetlen, mert 12-en kellenének ahhoz, hogy bármilyen döntést hozhassanak, például új tagokat vegyenek fel. (Az inaktív tagok között volt Lotta Lotass, aki már több éve nem vett részt a közös munkában, illetve Kerstin Ekman, aki távolmaradásával 1989 óta tiltakozott az ellen, hogy az Akadémia passzívan fogadta a Salman Rushdie, indiai-brit író ellen kiadott, halálos ítélettel felérő, iráni vallási rendelet – fatva – hírét.)

A dolog pikantériája, hogy az akadémiai tagság hivatalosan egy életre szól, és nem lehet lemondani róla, a tagok mindössze arról dönthetnek, hogy üresen hagyják a széküket.

A válságra való tekintettel hétfőn az Akadémia védnöke, XVI. Károly Gusztáv svéd király formálisan is megengedte, hogy négyen távozzanak a testületből, amivel lehetővé tette, hogy új tagokat válasszanak.

Mindeközben az ügyészek az Arnault elleni vádak egy részét bizonyítékok hiányában kénytelenek voltak ejteni, de a vizsgálat nagyobb része folytatódik. Emellett a gazdasági bűnözéssel foglalkozó svéd hatóság múlt héten bejelentette, hogy nyomoz egy, az Akadémiához kapcsolódó ügyben, amiről sokan azt feltételezik, hogy az Arnault-nak fizetett támogatásokat jelenti.

Egyébként nem ez az első alkalom az irodalmi Nobel történetében, hogy elmarad a díj átadása. Hat évben a két világháború jelentette az akadályt, egy év (1935) kimaradásának okairól pedig azóta sem tudni semmit. A HVG friss számában egyébként a többi botrányról további részleteket lehet olvasni.

A testületnek májusban kellett volna nyilvánosságra hoznia az idei jelöltek listáját, majd októberben bejelentenie a díjazott nevét. A Nobel Alapítvány elnöke, Carl-Henrik Heldin azt nyilatkozta, hogy a botrány nem érinti a többi Nobel-kategóriát. Az Alapítvány most azt várja az Akadémiától, hogy mielőbb állítsa helyre a hitelességét, illetve felszólította a testület jelenlegi tagjait, hogy a jövőben mutassanak nagyobb nyitottságot a külvilág felé.