szerző:
MTI

Blaskó Péter Kossuth-díjas színész, a nemzet művésze 70 éves.

Az 1948. június 13-án született Blaskó Péter budapesti művészcsalád sarja. Édesapja festőművész, gyógyszerész édesanyja színésznői álmokat dédelgetett, bátyja szobrászművész, öccse szintén színész lett. Mivel a József Attila Színház közelében laktak, gyermekkorában a művészbejárónál kért autogramot a távozó színészektől, próbálta ellesni a színészi átváltozás lényegét. Érettségi után rögtön felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, Várkonyi Zoltán osztályába. Már harmadévesként fellépett Vészi Endre Üvegcsapda című darabjában a Nemzeti Színházban, ahova 1970-ben friss diplomásként szerződött. A társulatban olyan színészek mellett léphetett kisebb szerepekben a színpadra, mint Sinkovits Imre, Kállai Ferenc, Agárdy Gábor, Bessenyei Ferenc és Őze Lajos.

©

1973-ban a Miskolci Nemzeti Színházba hívták a Csongor és Tünde címszerepére, majd Illyés Gyula Testvérek című drámájában Dózsa Gergelyt játszhatta. 1974-ben át is szerződött a miskolci társulathoz, ahol már komoly szerepeket alakíthatott. 1978-tól egy évadot Kecskeméten játszott, itt volt az egyetlen alkalom, hogy öccsével együtt lépett színpadra: a La Mancha lovagjában ő volt Don Quijote, Balázs pedig Sancho Panza. Miskolcra visszatérve főszerepek sora várta, 1980-ban A tribádok éjszakája magyarországi ősbemutatóján August Strindberget, majd a Tartuffe, a Peer Gynt és a Galilei élete címszerepeit alakította.

1987-ben a Katona József Színház tagja lett. A társulattal beutazta a világot, A revizor Polgármestereként, a Három nővér Fedotyik alhadnagyaként, a Platonov Vojnyicevjeként, illetve Shakespeare Vízkereszt, vagy amit akartok című művében Malvolióként aratott sikert itthon és külföldön.

©

1994-ben szabadúszó lett, játszott a Radnóti Színházban, a Merlin Színházban, a József Attila Színházban, a Kolibriben és a Gyulai Várszínházban is, 1995-ben a Thália Színház művésze lett. 1998-ban a veszprémi Petőfi Színházban bemutatott Kegyelem című drámában Kádár János szerepét formálta meg, a nagy sikernek köszönhetően a darab ugyanabban az évben a Pesti Színházban is színre került. 2001-ben egy évadra a Vígszínházhoz szerződött, szerepelt a Macska a forró tetőn, a Tóték és a Nyaralók előadásában.

2002-ben a Nemzeti Színház mellett kötelezte el magát, amelynek mai napig tagja. Változatos szerepekben próbálhatta ki magát: Petur bán a Bánk bánban, Solmay Ignác a Buborékokban, Woland A Mester és Margaritában, Gomböntő a Peer Gyntben. Eljátszhatta a Lear király címszerepét, Harpagont A fösvényben és Szent Domonkost a Johanna a máglyán előadásában.

©

Határozott karakterű, nyugalmat, erőt sugárzó, robusztus egyénisége érzékeny, az értelem kontrollját sosem nélkülöző játékintelligenciával párosul. Több olyan darab volt pályája során, amelynek ellentétes karaktereit formálta meg: Miskolcon Tartuffe volt, majd tizenhat év múlva a Tháliában Orgon; Örkény Tóték című drámájában az Őrnagyot, később Tót Lajos tűzoltóparancsnokot, A Mester és Margaritában a Mestert és Wolandot is megformálta. Az Alföldi Róbert rendezésében 2011-ben bemutatott Az ember tragédiája című előadásban Úrként az események sorát ugyanúgy a színpadon követte végig, mint Luciferként huszonhét évvel korábban Miskolcon.

Számos filmben is kamera elé állt. 1968-ban még főiskolásként szerepelt a Várkonyi Zoltán rendezte Egri csillagokban, a következő évben a Halálnak halála című tévéjátékban. Ezt követte 1970-ben a Szép leányok, ne sírjatok! és a Staféta. Főszerepet alakított a Valahol Magyarországon és a Hét akasztott című drámákban, feltűnt Koltai Róbert legendás Sose halunk meg című játékfilmjében, az Öregberény és a Kisváros című sorozatokban. A hídemberben Széchényi Ferencet keltette életre, szerepelt a Taxidermia és a Mansfeld című filmekben, a Tűzvonalban és a Hacktion: Újratöltve című tévésorozatokban, legutóbbi tévés szerepe a Janus című filmdrámában volt, 2015-ben.

©

Művészi teljesítményét 1981-ben Jászai Mari-díjjal, 1986-ban érdemes művész címmel jutalmazták. 2001-ben Kazinczy-díjat, 2004-ben Gábor Miklós-díjat, 2005-ben Farkas-Ratkó-díjat és fővárosi színházi díjat vehetett át. 2006-ban elnyerte a Vidor Fesztivál Dottore-díját, 2007-ben az Amfiteátrum-díjat. 2008-ban "több évtizedes művészi pályája során drámai, vígjáték- és filmszerepekben nyújtott hiteles, karakteres színészi alakításaiért" Kossuth-díjjal tüntették ki, de Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök elleni tiltakozása jeléül nem fogadta el az elismerést, a Kossuth-díjat 2011-ben vette át. 2012-ben a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja lett, az I. kerület díszpolgári címmel tüntette ki, és megkapta a Gyulai Várszínház Sík Ferenc-díját. 2014-ben Nemzet Művésze címmel, 2017-ben Prima Díjjal tüntették ki.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Balla István Kult

Winkler Márta: "A nehezen kezelhető diákok edzettek tanítóvá"

A 60-as évektől próbálta szétfeszíteni az akkori egyenoktatás kereteit, majd 1988-ban megalakította az első alternatív iskolát, a most 30 éves Kincskeresőt. Úgy véli, a játék, a mozgás, a gondolkodni tanítás a legfontosabb az iskolában, és ezeket bármilyen rendszerben, bármilyen felügyelet mellett el lehet érni, ha a tanító rendelkezik belső szabadsággal. Winkler Mártával beszélgettünk, aki szerint az értelmetlen iskolai szabadság ugyanolyan káros, mint az értelmetlen előírások betartása.