Erős volt a kormánypárti Magyar Időkben az interjú-felhozatal mellett, ugyanis Kásler Miklós mellett Gulyás Gergely miniszterrel is beszélgettek. A Miniszterelnökséget vezető miniszter augusztus 20-ról azt mondta: „nem vitás, hogy minden magyar polgár büszke lehet arra, hogy több mint egy évezredet ünnepelünk, s Európa egyik legősibb állama a magyar. Az is joggal ad okot a büszkeségre, hogy az elmúlt fél évezred döntően az elnyomás elleni szabadságküzdelmekkel telt, ma mégis élünk, megmaradtunk, és oly sok veszteség ellenére is létezik szuverén magyar állam.”

Heller Ágnes is szóba került, hiába mondta azt Gulyás az előző kérdésre adott válaszában, hogy „a nemzeti ünnepek időszerű üzenetének a megfogalmazásával mindig óvatosnak kell lenni. A túlzott aktua­lizálás leértékelné az államalapítás rendkívüli alkotásának fennköltségét, ezáltal éppen a mai mondanivalónkat hiteltelenítené.” Heller egy interjújában Orbánt zsarnoknak, a magyarságot pogánynak nevezte. Gulyás szerint a filozófus természetes közege a Farkasházy-féle szárszói találkozó vendégserege. „E körön kívül legfeljebb az ellenében, így részben neki is köszönhetően majd hárommilliósra bővült Fidesz-szavazótábor egyben tartása miatt fontos, hogy teret adjunk amúgy értékelésre méltatlan megnyilvánulásának.”

Véleménye szerint hazug és minden alapot nélkülöző vádak, hogy mi az intézményesített európai együttműködés ellenfelei lennének, azt mondta, az Európai Unió valódi sírásója például Guy Verhofstadt, Judith Sargentini vagy Martin Schulz. Hozzátette, a migráció továbbra is központi, kiemelt témája lesz a kormánynak.

A kultúrharcról is beszélt, Gulyás elmondta, a kormány a jövő évtől jelentős forrásokat biztosít annak érdekében, hogy a magyar történelem fontos eseményeit, illetve meghatározó alakjait bemutató tévéfilmek születhessenek. „Fontos, hogy a magyar filmipar két lábra álljon, a nemzeti önazonosság-tudatot megerősítő, a magyar történelem egy-egy szeletét bemutató, a kor igényeinek megfelelő alkotások születhetnek.”