Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium évnyitóján kiderült, hogy az idén érettségizett diákok 41 százaléka nem a hazai felsőoktatásban folyatja tanulmányait. Ez az arány tavaly még „csak” 38 százalék volt.

Bár van ingadozás, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban is „növekvő jellegről” számolt be e téren Erős-Honti Zsolt intézményvezető-helyettes is.

Ott egyelőre csak olyan adatok vannak, hogy a tavaly végzett diákok 37,9 százalékát vették fel külföldi egyetemre, ezek közül azonban biztosan van 2-3 diák, aki végül a hazai egyetem mellett döntött, a végleges adatokat most összesítik. Erős-Honti lapunknak azt mondta, hogy nagyban függ az elvándorlás attól, mennyire összetartó az adott végzősök közössége. „Sokszor egymást bátorítják, húzzák a külföld felé, máskor inkább a maradásban lehet szerepe a kortársaknak.”

A középiskolai ranglistákon évek óta szintén előkelő helyen végző Deák Téri Evangélikus Gimnázium végzőseinek viszont csak mintegy öt százaléka ment külföldre. Az egyházi elitiskolák diákjai egyébként jellemzően inkább maradnak itthon, mint az állami intézményekbe járó társaik. Ide több nagycsaládban élő diák jár, kevésbé szeretnének ebből a közegből kiszakadni. A tavaly végzett 59 diák közül 3 ment külföldre. Kézdy Edit igazgatónő ettől függetlenül ott is növekvő tendenciáról számolt be.

A nyugati határnál nagyjából minden tizedik elitgimnáziumba járó diák mond búcsút Magyarországnak (egyelőre ideiglenesen, de sokszor ez végleges búcsút jelent, hiszen aki az érettségi után közvetlenül külföldi intézménybe felvételizik, nagy valószínűséggel kint is építi fel a szakmai karrierjét).

A győri Kazinczy Ferenc Gimnáziumból és a szombathelyi Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumból is most már évek óta 10 százalékos a külföldre felvett diákok aránya. (Hasonlókról számoltak be tavaly a szintén győri Révay Miklós Gimnáziumból vagy a soproni Széchenyi Gimnáziumból.)  A veszprémi Lovassy László Gimnáziumban ez az arány növekszik, jelenleg 7 százalékos.

Míg a nyugati határnál az elsődleges célország Ausztria, esetleg Németország, addig a fővárosi iskolák esetében Anglia, s gyakran ott is az elit egyetemek.

Ausztria azért is népszerű a diákok körében, mert nincs tandíj, és sok helyen felvételi sincs. Persze ez utóbbi csak megszorításokkal igaz, mert egyes intézmények dönthetnek arról, hogy felvételit tartanak. Orvosi képzések esetén a bejutáshoz mindig kell vizsgázni, illetve ha valamelyik szakon a jelentkezők száma meghaladja az előre megszabott létszámot, akkor ott kötelező a felvételi.

Mint korábban a HVG-ben írtuk, néhányan azért választják a külföldi továbbtanulást, mert amit tanulni szeretnének, azt ebben a formában nem oktatják Magyarországon. A diákok és szüleik motivációja azonban ennél tágabb. Nyilván sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy tisztesebb megélhetési lehetőséghez jutnak, ha külföldön tanulnak. De szerepet játszik a diákok döntésében a modernebb oktatás, a jobb egészségügyi ellátás, a nyugodtabb életvitel is.

Azzal, hogy a külföldön egyetemet végzők már nemigen térnek vissza Magyarországra, jelentős veszteség érheti a magyar elitutánpótlást. Éppen a legjobbak, a legmobilisabbak távoznak így, s hiába kerülnek be nagyon jó külföldi intézményekbe, tudásukat már nem Magyarországon hasznosítják.