Mindegy, milyen oldalon álltak, a katonák megerőszakolták a civileket

Ez egy nagyon alapos tudományos mű, amelyben minden benne van, amit erről a témáról tudni lehet, az erőszakos katonáktól és katonanőktől kezdve a megerőszakolt holokausztáldozatokon át, a más országokban erőszakot elkövető katonákig - emelte ki a kötet bemutatóján Skrabski Fruzsina, az orosz katonák erőszakosságát feldolgozó Az elhallgatott gyalázat című dokumentumfilm rendezője.

Kifejtette, hogy tapasztalatai szerint az ilyen kötetek, vagy a témát feldolgozó filmek megjelenése után sorra kerülnek elő újabb áldozatok, ami azt mutatja, hogy az erőszakot átélteknek nagyban segíti a trauma feldolgozását, ha ezek a történetek napvilágra kerülnek. "Azokban az esetekben pedig amikor az áldozatok nem tudják felvállalni ezeket a történeteket, akkor a dokumentumfilmeseknek, történészeknek kell beszélni ezekről" - fűzte hozzá.

Kiss Gábor, a Hadtörténeti Múzeum HIM Hadtörténelmi Levéltár vezetője elmondta, hogy a háborús időkben, a katonák által, civil nők sérelmére elkövetett erőszak témáját Magyarországon az 1990-es években kezdték el kutatni, de a nyugati országokban sem sokkal korábban kerültek a történészek elé ezek az esetek.

A kötetben Pető Andrea összehasonlítja a más haderők tagjai által elkövetett eseteket is - fejtette ki Kiss Gábor, példaként említve, hogy

az amerikai felszabadító csapatok katonái ugyanúgy követtek el nők ellen erőszakot Németország területén, mint Magyarországon az orosz katonák, vagy akár a Normandiai partraszállás idején, amikor az amerikai haderő szinte ugyanúgy bánt a francia nőkkel, mint a kiszoruló németek.

Ezek a történetek is viszonylag későn, csak az 1970-es évek közepén kerültek napvilágra.

Kiss Gábor úgy vélte, a téma feldolgozása azért is várathatott magára ilyen sokáig, mert ez "egy kicsit a senki földje volt" a hadtörténészek és a politika- vagy társadalomtörténészek között, igazán senki nem érezte a magáénak. Emellett a téma kutatását az is nehezítette, hogy a magyar oldalról a katonai levéltári forrásokban igen kevés bizonyító erejű dokumentum maradt fenn, és igazán az érintettek sem beszéltek szívesen ezekről a történetekről.

Túry Gergely

Pető Andrea a környező országokban történt hasonló esetek összehasonlító elemzésével azokat a tényezőket is igyekszik feltárni, amelyek egy háborúban tömeges nemi erőszak elkövetéséhez vezetnek. Az emlékezeti formák mellett részletesen szól a nemi erőszak láthatóvá tételéről és ennek emlékezetpolitikai, jogi gyakorlatáról is, a hozzáférhető szovjet forrásokat feldolgozva pedig kísérletet tesz arra, hogy a másik oldalról is képet adjon.

"Egy történésznek nagyon komoly morális felelőssége van, hogy mit és hogyan mond el" - vélekedett maga a szerző. Hozzáfűzte:

Szinte minden magyar családnak van egy története ezzel kapcsolatban, ezért szinte kötelesség, hogy ezeket elmondjuk.

A témához szorosan hozzátartozik az erőszakból született gyerekek kérdése - akik a mai napig köztünk élnek. Erről a témáról írt a hvg.hu-nak Pető Andrea a világháborúk és az örmény népirtás évfordulója kapcsán.

Az Elmondani az elmondhatatlant című kötet a Jaffa kiadó gondozásában jelent meg. A kutató igyekezett olvasmányos stílusban megírni a könyvet, hiszen - mint mondta - egy történésznek az a felelőssége és társadalmi feladata, hogy fontos kérdésekről olvasmányos, sokakat megszólító formában beszéljen. A szerzővel a HVG hetilap interjút is készített, részletet itt olvashat belőle.