szerző:
HVG

A holland–skót Carly Wijs, írónő, rendezőnő 1990-ben végzett a maastrichti színiakadémián. Terrorizmusról és szexualitásról írt gyerekeknek színdarabokat, Mi és ők című drámáját nemrég a Jurányi Inkubátorházban mutatták be.

Az előadás témájául a beszláni iskolai túszdrámát választotta, pedig időben és térben is találhatott volna közelebbi terrorcselekményt. „A terrortámadás szeptember 1-jén, a tanévnyitó napján történt, ez az időpont mindannyiunk számára fontos. Ráadásul az iskola szigorú szabályok szerint működik, ezért különösen felkavaró látni, ahogy hirtelen minden káoszba fullad. A tízéves évforduló kapcsán, 2014-ben újra feltűnt a történet a hírekben, így került nekem is a látóterembe” – mondta Carly Wijs a HVG hetilapnak adott interjúban.

Azt meséli, a nyolcéves fia látta a híradóban a hírt a kenyai bevásárlóközpontban történt terrortámadásról, és mesélt róla. Akkor kezdett el azon gondolkozni, hogy hasonló tragédiát hogyan lehetne feldolgozni gyerekeknek, fogyasztható változatban, hiszen találkoznak a külvilág eseményeivel, nem védhetjük meg őket ezektől az olykor igen kellemetlen történetektől. Wijs szerint nehéz volt meggyőzni a színházakat, hogy egyáltalán műsorra tűzzék az előadást, a szülőket pedig, hogy hozzák el a gyerekeiket egy terrorizmusról szóló színdarabra, de ahogy elkezdték játszani, nagyon jó visszajelzéseket kaptak.

Szerinte azért fontos az éles szétválasztás, amit a cím, a Mi és ők is sugall, mert hajlamosak vagyunk ellentétpárokban gondolkozni.

„Erőfeszítésre, kíváncsiságra, bátorságra van szükség ahhoz, hogy az ismeretlen területére belépjünk. A globalizált világban naponta találkozunk „a másikkal”. Azoknak, akik kíváncsiak és akiket mások inspirálnak, ez szerethető világ, másoknak viszont kevésbé. Nehéz úgy beszélni a menekültügyről, ha valaki soha nem találkozott menekültekkel.

Persze megértem a félelmet és a bizonytalanságot, de az egyetlen módja, hogy a másik nézőpontját megismerhessük, ha belépünk az ő világába.

Az empátia a legfontosabb. Amikor Hollandiába elért az első menekülthullám, vidéki, elhagyatott területeken hoztak létre táborokat, hogy mindenkitől a lehető legtávolabb tartsák az „idegeneket”, és ezzel elkerüljék az esetleges konfliktusokat. Belgiumban ennek az ellenkezője történt: Brüsszel belvárosában az egyik épület ötödik emeletét nyitották meg, ott jelentkezhettek a menekültek. Heteken át kígyóztak a sorok az épület előtt, a családok a közeli parkban, sátrakban telepedtek le, amíg sorra kerültek. Így mindenki találkozott velük nap mint nap. A brüsszeliek ételt vittek nekik, beszélgettek velük, hiszen nem a lányok megerőszakolására készülő menekülteket láttak, hanem gyerekeket és családokat, akik kényszerből hagyták el az otthonukat."

A teljes interjút elolvashatja a friss HVG hetilapban!

 

©

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Pars Krisztián szinte biztos, hogy megy Dohába

Pars Krisztián szinte biztos, hogy megy Dohába

Új bizonyítékok az orosz hadsereg részvételére az ukrajnai háborúban

Új bizonyítékok az orosz hadsereg részvételére az ukrajnai háborúban

Eladó a Porsche legendás első autója

Eladó a Porsche legendás első autója

125 embert igazoltattak a rendőrök egy angyalföldi illegális gyorsulási versenyen

125 embert igazoltattak a rendőrök egy angyalföldi illegális gyorsulási versenyen

Négy órára leálltak a számítógépes rendszerek az amerikai repülőtereken

Négy órára leálltak a számítógépes rendszerek az amerikai repülőtereken

67 évesen újra reklámarc lesz Pataki Ági

67 évesen újra reklámarc lesz Pataki Ági