Ófalu földjén csaknem 800 éve istenháza állt, bár az idő múltával a balatonfüredi település legrégibb épülete más és más vallási közösségnek adott otthont. A Szent Margit-kápolnát első ízben a tatárjárás után nem sokkal említik, de régészeti kutatások szerint a kápolna már korábban is állhatott. A XVIII. század elején a reformátusok vették birtokba, és helyére – a régi falakat lebontva – ma is látható dongaboltozatos kora barokk templomot építettek. Miután az épület a XIX. század elejére szűkösnek bizonyult, kiköltöztek belőle a reformátusok az onnan egy kőhajításnyira lévő új templomba. Negyedszázadon át üresen állt, mígnem a településen egyre gyarapodó izraelita hitközség 1855-ben megvásárolta azzal a céllal, hogy zsinagógává alakítsa.
Nemrégiben Zsidó Kiválóságok Háza nyílt a hosszú időn át elhagyott zsinagógában. A holokausztot túlélő mindössze 15 fős helyi zsidó közösség nem tudta fenntartani, így a hatvanas években eladta, és a középkori épületben előbb hajógyári buszgarázst, majd raktárt alakítottak ki. A privatizáció sem javított a helyzetén, az utolsó időkben lovagi étterem működött benne, az utóbbi években azonban elhagyatva, üresen állt.
Martinovics Tibor
A városvezetés úgy döntött, hogy begyógyítja a település szégyenfoltját, megvásárolta és felújította a zsinagógát. A mintegy 300 millió forintos beruházást a Norvég Alap, a város, valamint a Miniszterelnökség fedezte. Az épület újratervezésének koncepcióját Olti Ferenc, az 1944-ben még több mint 150 fős balatonfüredi zsidó közösség mára egyedüli képviselője dolgozta ki. A nemrég megnyílt zsinagógát közösségi térként használják. Mivel a parttól viszonylag távol esik, kevésbé a turistákra, inkább a helyiek és a környékbeliek érdeklődésére számítanak: lehet ott kisebb kiállításokat, koncerteket, rendezvényeket tartani. A tóraszekrény egy bezárt budapesti, Garay utcai zsinagógából származik. A díszesen faragott ajtók nem rejtenek tóratekercseket, hiszen nincs, aki használná őket – mondja a civilben informatikai szakemberként dolgozó Olti Ferenc.
A minimalista stílusban felújított zsinagógához Sugár Péter és Varga Piroska tervei szerint üveg nyaktaggal, szinte láthatatlanul kapcsolódik egy fémes hatású, a zsinagógától határozottan elváló kortárs épület, ahol a Zsidó Kiválóságok Háza kapott helyet. Az üvegfolyosóban alakították ki a recepciót és egy apró kávézót, ahonnan parádés a kilátás a kert legfőbb díszére, egy öreg olajfára. Az új épületben található virtuális kiállítás lelke a 35 érintőképernyős terminál, ahol 130 magyar és külföldi zsidó származású tudós életrajza, munkássága – köztük Sigmund Freudé és Albert Einsteiné mellett a Facebook-alapító Mark Zuckerbergé – követhető magyarul, angolul és héberül. Számos fotó és dokumentum előhívásával, néhány egyszerű játékkal ellenőrizhetjük a tudásunkat.
Martinovics Tibor
A fiatalok érdeklődését már azzal sikerül felkelteni, hogy a belépés után audiokészülékké átalakított telefont és elektronikus kártyát kapnak. Utóbbival aktiválhatják a rendszert, és keresgélhetnek az adatbázisban, a telefonnal pedig az olvasást spórolhatják meg. Az alagsorban található foglalkoztatóban a diákcsoportokat további játékos tanulás várja. Az épület falán tábla emlékeztet a holokauszt áldozataira, köztük a város meggyilkolt zsidó lakosaira, de Olti Ferenc hangsúlyozta, hogy nem a gyász házát akarták létrehozni, hanem azt szerették volna megmutatni, hogy „mennyivel lennénk szegényebbek, ha a gonoszság terve sikerül”.
HAMVAY PÉTER
A cikk a HVG hetilap 2018/25. számában jelent meg.
