Kihalhatatlanok

Ma azt a részt veszik fel, amelyben az imbolygó, cseppfolyós arcú, rothadó fogú zombikkal együttműködő falusiak rágyújtják a nádfedeles házat a vitorláscipős fővárosi sztárokra. A következő jelenethez elő van készítve élve megfőzés, élőhalott szájába gyömöszölt könyv, valamint a fesztiválozó tömeg sima lemészárlása. A jussukat visszakövetelő magyar zombikkal és hullajelöltekkel készül a hazai fejlesztésű The Walking Dead. A sorozat drága, bunkó és radikális, ennek ellenére a fogadtatása nem rossz: a káli életforma átirata, a civilizáció végén tátongó, önmaga eredetét sem ismerő fekete lyuk – írja a regénybeli film egyik méltatója.

A Káli holtak nem látható semelyik tévécsatornán, így kritikai recepciója a valóságban még nem történt meg. Térey János első regénye – korábbi verses regények, versek, színdarabok után – úgy keletkezett, hogy Bazsányi Sándor esztétával több kirándulást tett a Balaton-felvidéken. Nem stoppoltak, nem tekertek kerékpárt, egyetlen kabrió sem volt kéznél, ezért amolyan önismereti gyalogtúra lett belőle: bóklászás, egy lépés előre, megfigyelés. A könyv társadalmi ültetésrendje hasonlít Térey korábbi munkáihoz, az Asztalizenéhez és a Protokollhoz, a változás annyi, hogy a 2000-es évek menő üzletemberei, slim fit fiúk, jóléti lányok a három nagy egységre és epilógusra tagolt könyvben nem a felizgult város zajától izolált White Box étteremben gyűlnek össze, hanem a szélfútta, csontszáraz, mindenfelől nyitott Káli-medencében. Mivel a 2019-ben játszódó, az ország lefagyásáról szóló A Legkisebb Jégkorszak már évekkel ezelőtt megjelent, az is világos, a Kárpát-medence élőlényei nem teszik meg azt a szívességet, hogy úgy haljanak ki, mint a dinoszauruszok.

A Káli-medence még kevéssé volt vonzó, amikor Jancsó Miklós itt forgatta az Így jöttemet és az Égi bárányt, de egy reggel, aztán délután és kora este is nagy teljesítményű autók motorzúgása verte fel álmukból az őslakosokat. „Megjöttek a gyüttmentek” – sóhajtott fel a vizeszsemlét nájlonzacskóba csomagoló Józsi boltos, és jól érezte: ha a rendszerváltáskor a parlament ablakában merészen egyensúlyozó exképviselőnek beütött az ingatlanbiznisz, kisvártatva GSM-üzletre is szükség lesz. Az új tulajdonosok kiemelték a félig földbe süppedt házikókat, kőbástyát kanyarintottak a telek köré, az újrarakott tetőre napelem, a könyvespolcra otthonról lehozott könyvek, a kandalló mellé a Cosmopolitan régebbi példánya került. Még le sem futott a szalagról az egymilliomodik palack Theodora ásványvíz, már látni lehetett: a változó tájhoz új esztétikai kódok járnak.

Salföld hosszú ideje poéták, megzenésített versek kedvelői, írástudók és írásnemtudók ihlető helyszíne. Lehet róla bédekkerekben szépeket írni: „Piciny falvakban megcsodálhatjuk a népi építészet remekeit.” Tárgyilagosan: „Dactemplom és zsinagóga egyaránt található a térségben.” Vagányul: „A Káli-medence mindig is a magyar Provence volt, az ízléses luxus és szerelem helye. Nekem itt lesz az esküvőm” – csúszott ki a barátnő száján. Még jó, hogy csak ez csúszott ki. Panziók, lila muskátli, levendulamezők, tüllfüggöny, almárium és tulipános láda – ez a hazai Provence, ha beledöglünk is. Hát persze, errefelé az asztal körül kergetik azt, aki nem frissen facsart narancslével, zabkásával kezdi a napot, nem kockázatmentes rozéval öblöget a kacsaterrine után, és nem lotaringiai quiche-sel kíséri le a napot. Egyébként is: „A fasz üsse ki a szemét annak, aki ideparkolt a Hummerjával.”

A Káli holtakban a „jégkorszakos” Radák Zoltán még csak államtitkár, a jobb társaságokba pedig úgy lehet bekerülni, ha a Nagy Rendező úgy akarja. Borombovics Géza korunk jolly jokere. Molnár Ferenc-specialista, feel good rendező, festő, forgatókönyv-kitermelő, minden egyben, azaz: semmi. Éppen annyi van benne, ami elég a sikerhez. A környéken neki megy a legjobban a szubzsáner. Irányításával forog a Káli holtak című tévészéria, amikor meg nem forog, visszahúzódik birkalegelőn fejlesztett pazar szentélyébe és imahelyére, amely „dióhéjban foglalja össze az aranykort, az árkádiai hagyományt”. A kert eklektikus és támadó jellegű: a bejáratnál Hamvas Béla-idézetekkel díszített szobrok, a birtok végén saját patakocska csörgedez, és van egy második világháborús, vadvirágokkal körbefuttatott tank.

  Elhalványul egy idő után a horrorkulissza, hogy a regény főszereplője átvezessen egy másik titokzatos térbe, a színházi világba. Csáky Alex nemzedéke vezető színésze, magas, szőke, kék szemű. Játszott egy villanásnyit a Saul fiában, egy SS-tisztet: nem tehet arról, hogy ez ugrott be róla a rendezőnek. A Füst Milán Színház tagja, az a színész, aki ha belép a fénybe, máris mocorog a nézőtér. A Káli holtak főszerepét természetesen kizárólag pénzért és hírnévnövelésért vállalta, így egész életében azzal a dilemmával kell megküzdenie, hogy mozoghat-e otthonosan valaki más koncepciójában. Az élete amúgy is kissé zűrös. Feleségétől különváltan él, a kislányával annyi a kapcsolata, amennyit az egyéb elfoglaltságai megengednek, hétvégeken ebédelni mennek a szüleihez, ahol az apja még halálos betegen sem látja biztonságosnak, hogy a fia színész lett, majdnem mindenki más azonban igen. Majd az idő eldönti, mire viszi, csakúgy, mint azt, hogy a szatirikus, kibeszélő, a mai magyar nyelvváltozatot perfektül intonáló Káli holtakat kulcsregényként kell-e olvasni.

Esterházy óta ismert, a Kis magyar pornográfia tényleg kicsi, valóban magyar és menthetetlenül pornográf. Kapjunk vérszemet, araszoljunk, faksznizzunk, vetemüljünk el, ám próbáljunk meg szóra is érdemesnek lenni. Ne legyünk szöveghűek, hiszen mi a szöveg- és természeti környezetből kiemelés világbajnokai vagyunk.

LIGETI NAGY TAMÁS