Raktártúrák néven videósorozatban mutatja be a múzeum, hogy készül a költözésre.
A Néprajzi Múzeum mai épületét nem csak nagyszabású tárlatai miatt ismerik szerte a világon. A múzeumpalota impozáns belső terei megjelentek többek közt az Evita, a Spy és az Inferno című filmek emlékezetes jeleneteiben.
Azt azonban jóval kevesebben tudják, hogy Európa egyik legkorábbi, 1872 óta működő etnográfiai intézményeként, több költözésen túl, 1973 óta működik a múzeum a korábbi Igazságügyi Palota épületében. A kiemelkedő gyűjteményére méltán büszke, s egyben a jövőre és a megújulásra nyitott társadalmi múzeum első alkalommal költözik a számára tervezett, minden szakmai és látogatói igényt kielégítő új épületbe, ahol a tervek szerint az intézmény eddig raktárban pihenő, kevésbé ismert kincseit is megismerheti a közönség. Az új épületbe tervezett állandó kiállítások koncepciójának kidolgozásával, az épülettervezési és kivitelezési feladatokban való szerepvállalással, valamint a gyűjteménygondozással, a nyilvántartással, a revíziókkal mind párhuzamosan foglalkoznak a muzeológusok.
Az Archívumi gyűjtemények digitalizálási munkáiban például kiemelt feladat a közel 13 000 darabos veszélyeztetett nitrátos fényképállomány digitalizálása. A múzeumi nyilvántartásban ezzel közel 90 000-re növekszik a digitális rekordok száma! Az analóg hordozókkal is sok teendő van: a Mozgóképtárban videokazettákat kell selejtezni vagy digitalizálni, s el kell dönteni, mik azok az eszközök, amelyek technikatörténeti szempontból megtartásra érdemesek. A múzeum Hangtárában több száz magnószalagot és bakelitlemezt digitalizálnak és archiválnak a szakemberek, különlegesség a több mint 4 000 db fonográfhenger, melyeket külön elővigyázatossággal kell költöztetni.
A múzeum jelenleg zárt ajtók mögött készül nagy erőkkel a költözésére. A hagyományos működéstől eltérő, komplex feladatrend nem teszi lehetővé, hogy a folyamatok a nagyközönség számára is transzparenssé váljanak, azonban az intézmény szeretné, ha az érdeklődők nyomon tudnák követni a múzeumtörténelmet író időszakot.
Az intézmény Raktártúrák néven filmsorozatot indít, melynek epizódjai az egyes gyűjteményeket, aktuális kihívásokat, izgalmas felfedezéseket mutatják be. Az első epizód már el is készült.
A Kossuth téri múzeum a Liget Projekt keretében megépítendő városligeti helyszínen kap új épületet, amiben az ígéretek szerint 2021-ben nyílhat meg az első kiállítás. A kivitelező cég Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik, jelen állás szerint mintegy 26 milliárd forintba fog kerülni a különleges épület megépítése.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
