Mikor volt a mohácsi csata? – 90 történész adott ki állásfoglalást

Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) történetiföldrajz-professzora, a mohácsi csata helyszínét is vizsgáló kutatócsoport egyik vezetője az MTI-ben hosszú és zavaros fejtegetést tett közzé, miszerint, ha a csata idején használt Julián-naptár szerint dátumozott írott források idejét átszámítjuk a Gergely-naptáréra, az évforduló nem augusztus 29-én, hanem szeptember 8. lenne.

Valóban igaz, hogy a naptár jó néhány nappal elcsúszott akkoriban a valós időtől, ezért is volt szükség 1582-ben XIII. Gergely pápasága idején a naptárreformra, amikor is 10 napot egyszerűen átugrottak. Csakhogy ettől még nem kell átszámozni a korábbi dátumokat. Csupán arról van szó, hogy a mohácsi csata idején már nem augusztus vége, hanem csillagászati értelemben szeptember 8-a volt.

A szakma csendben maradt, senki sem merte kijavítani a csacsiságot. Ennek oka információnk szerint az, hogy a kormány nagyobb összeget szán a további kutatásokra, és nagyon rosszul jött volna ki, ha a további reménybeli milliókat felnyaláboló kutatócsoport egyik vezetőjét ki kell javítani. A meggondolatlan nyilatkozat is azért születhetett, hogy a kormánydöntés előtt előrukkoljanak valami újabb "szenzációval".

Fodor Pál, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának (BTK) főigazgatója, a projekt másik vezetője némi hezitálás után kiadott egy hosszú nyilatkozatot a kutatás eredményről, abba rejtette azt a mondatot, miszerint: „nemcsak a csata helyszínével, hanem még az időpontjával kapcsolatban is megjelentek érdekességek, azt azonban leszögezhetjük, hogy nem tudjuk rosszul: a mohácsi csata 1526. augusztus 29-én volt, ugyanakkor a korabeli és a mai időszámítás közötti különbségek érdekes tanulságokkal szolgálhatnak a csata körülményeire vonatkozóan”. Ezt a mondatot az MTI valahogy kifelejtette a BTK közleményéből.

A mohácsi csata kutatásának újabb eredményeiről, a félreértések, legendák tisztázásról, a magyarok valós erejéről és esélyeiről Fodor Pállal itt olvashat egy interjút.

Cikkünk megjelenése után 90 történész állásfogalást tett közzé, melyben elmagyarázzák a naptárreform lényegét, és leszögezik: "Az emléknapot pedig azért tartjuk augusztus 29-én, mert azon a napon történt az, amire emlékezünk. Minden ellenkező állítás tudománytalannak tekinthető, és csak a történelemről vallott ismeretek összezavarására alkalmas."

A BTK közleménye egyebek mellett beszámol arról, hogy a kutatási program három éve alatt megjelent számos tanulmány és kötet alapjaiban változtatja meg ismereteinket a csatáról és annak elő- és utóéletéről. A Fodor Pál  és Varga Szabolcs szerkesztette kötetből megismerhetik az olvasók a Jagelló-kor régóta várt rehabilitációját, a korabeli bűnbakképzés és propaganda egymásból táplálkozó narratíváját. 90 év után előkerült I. Ferdinánd magyar király udvari történetírójának töredékben fennmaradt történeti munkája is. A Mordortól Mohácsig - A mohácsi csatatáj történeti-földrajzi kutatása című kötet tanulmányai a Mohácsi-sík és környéke geomorfológiai viszonyairól, vízrajzáról, a középkori településhálózat vizsgálatáról, az ütközet helyszínének földrajzi és környezeti jellemzőiről szólnak. Fodor Pál és szerkesztőtársa, Varga Szabolcs Egy elfeledett magyar királyi dinasztia: a Szapolyaiak című kötetének tanulmányai újonnan feltárt források alapján tekintik át a dinasztia 15. század végi felemelkedését.