#mohácsi csata







A mohácsi tragédia példa arra, hogyan nem szabad csatát vívni

Még a pontos helyét sem lehet tudni, az áldozatok számáról nem is szólva. A mohácsi csatához európai viszonylatban jókora hadsereg állt fel, ám a csapatok jó része késett, nehezen találtak fővezért, és a hadurak vitáztak a követendő stratégián. Mindez máig feldolgozatlan tragédiával végződött. A cikk a csata 500. évfordulója alkalmából készült sorozatunk 2. része.





Mi a közös a hiánycél emelésében és a mohácsi csatában?

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter még novemberben egy háttérbeszélgetésen arról beszélt, hogy 4,1-ről 5 százalékosra változik a költségvetési hiánycél, és ez 2026-ra is így maradhat. Történt ez fél nappal azután, hogy az NGM azt állította, stabil a költségvetés. Litkai Gergelyt megihlette ez a gyors fordulat, és a mohácsi csata közelgő 500. évfordulója alkalmából meg is írt két beszédet: egyet, ami a vereség előtt hangozhatott volna el, egyet pedig, ami utána. Köszöntünk mindenkit a Mohácsinfón!






Hősök vagy gonosztevők? Szapolyai János, akit csábítóan könnyű gyűlölni

Szűk hetven esztendő alatt kétszer is előfordult a középkori Magyar Királyság történetében, hogy egy semmiből jött és hirtelen naggyá vált família második generációja királyt adott az országnak. Az első Hunyadi Mátyás volt, a második Szapolyai János. Ezen felül is több közös pontot találni a két uralkodó között, ám ezeket mind felülírta az örökségük. Mátyás egy erős királyságot hagyott maga után, amelyik korábban eredményesen dacolt a régió két nagyhatalmával is, János után viszont az országnak csak egy szelete maradt, ami jóformán addig is csak azért lehetett az övé, mert sem a Habsburgoknak, sem az Oszmán Birodalomnak nem volt kellő ereje a tartós megszállásához.