A Mohács – Világok harca című alkotás leszámol egy sor, a csatához és annak előzményeihez fűződő káros tévhittel, ugyanakkor azt is remekül bemutatja, hogy tökéletesen lehet ápolni a nemzeti büszkeséget úgy is, hogy közben nem zárkózunk el a történeti realitásoktól.
Pedig tavaly nyáron a Nemzeti Filmintézet ötmillió forintot ítélt oda a Mohács 1526 címen készülő filmnek.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter még novemberben egy háttérbeszélgetésen arról beszélt, hogy 4,1-ről 5 százalékosra változik a költségvetési hiánycél, és ez 2026-ra is így maradhat. Történt ez fél nappal azután, hogy az NGM azt állította, stabil a költségvetés. Litkai Gergelyt megihlette ez a gyors fordulat, és a mohácsi csata közelgő 500. évfordulója alkalmából meg is írt két beszédet: egyet, ami a vereség előtt hangozhatott volna el, egyet pedig, ami utána. Köszöntünk mindenkit a Mohácsinfón!
Szimbolikus indulás a parkolóház építésének kezdete – mondta a mohácsi csata 500. évfordulójáról történő méltó megemlékezéssel összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos.
Önálló projektcéggel indul el az Orbán-kormány által Magyar Ezüst Érdemkereszttel elismert rendező-producer, Kiss Stefán Mónika újabb Mohács-filmjének gyártása.
Rév Marcellék cége és a Mohácsról szóló dokumentumfilm is kap pénzt.
Másfél éve már kiutaltak erre 6 milliárdot, egy most megjelent rendelet azonban újabb milliárdokat szán a csatát bemutató kiállítótérre és a témáról szóló műalkotások létrehozására.
Szűk hetven esztendő alatt kétszer is előfordult a középkori Magyar Királyság történetében, hogy egy semmiből jött és hirtelen naggyá vált família második generációja királyt adott az országnak. Az első Hunyadi Mátyás volt, a második Szapolyai János. Ezen felül is több közös pontot találni a két uralkodó között, ám ezeket mind felülírta az örökségük. Mátyás egy erős királyságot hagyott maga után, amelyik korábban eredményesen dacolt a régió két nagyhatalmával is, János után viszont az országnak csak egy szelete maradt, ami jóformán addig is csak azért lehetett az övé, mert sem a Habsburgoknak, sem az Oszmán Birodalomnak nem volt kellő ereje a tartós megszállásához.
A program fő felelőse Lázár János építési és közlekedési miniszter, de fontos feladatokat kapott a nemzeti parkokon keresztül Nagy István agrárminiszter is.
A Megafonos influenszer nem árulta el, hogy miből él, de arra panaszkodott, hogy marhaságok jelentek meg róla.
Saját céget alapított Mohács önkormányzata, hogy kapcsolódhasson a mohácsi csata 500. évfordulójának központi előkészületeihez.
„Előre megnyugtatnék minden fanyalgót, nem fogunk győzni a végén” – tréfálkozott a frissen felkent filmes szakember.
Minden egyes darabja megvan a leletnek, adminisztratív hiba történt.
Az ezüstdénárokat ötven évig őrizték egy múzeumban, de egy hét évvel ezelőtti dokumentum szerint egy részük eltűnt.
Már csak négy év van a mohácsi csata 500. évfordulójáig. Addig talán megtalálják a csata pontos helyét, és azokat a tömegsírokat, amelyek tízezernél is több katonát rejtenek. A kérdéssel két kutatócsoport foglalkozik. Van három lehetséges csatahelyszín, Sátorhelyen pedig öt tömegsír, amelyekben messze nincs annyi holttest, mint amennyi az ütközetben elesettek számával összevethető. Hol lehetnek a többiek? Bemutatjuk, hogy állnak a kutatások.
Az 1526-os mohácsi csatatér kutatásának legújabb eredményei alapján igazságtalanok azok a vádak, amelyek jelentős részben Tomori Pál (1475-1526) kalocsai érsek, a keresztény sereg fővezére nyakába varrják a vereséget – vélekedik el Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Mohács 500 Program vezetője.
Természetesen Mohács országgyűlési képviselőjének személyében.
Nagy vihart kavart Pap Norbert kijelentése, miszerint szeptember 8. volna a mohácsi csata évfordulója. Rosszul tette, aki emiatt kidobta a történelemkönyveket, Fodor Pál ugyanis most helyre tette kollégáját. A baki meglehetősen rosszkor jött. FRISSÍTETT
Az 1526-os mohácsi csatát az emlékezetben megőrződött augusztus 29. helyett valójában szeptember 8-án vívhatták meg a magyar és az oszmán seregek – mondta a Szigetvár melletti Szulejmán-sírkomplexum kutatását vezető Pap Norbert.
Végre alaposan megvizsgálják a mohácsi csatához kapcsolódó tömegsírok egyikét a sátorhelyi emlékhelyen. A feltárás közben is látogatható a komplexum, ráadásul régészek adnak tájékoztatást az érdeklődőknek.
