#magyar történelem

„A legrosszabb, amit tehetünk, ha széttárjuk a kezünk, mintha nem is tudnánk alakítani a történelmünket”

Történészek és pszichológusok keresik a választ arra, hogy miért értékeljük a múltunkat ennyire szélsőségesen. Vannak, akik a valóságosnál is sokkal sötétebb képet festenek róla, amit csak cinikus humorral képesek oldani, míg mások meg a nagyzási hóbort határán járva ábrándoznak a mindenféle kerékkötők által elorzott és ezért megvalósulni nem tudó dicső történelmünkről. A Magyar Önismeret sorozat házigazdáját, Bayer Árpádot kérdeztük.


Hadilábon a történelemmel: Orbán Viktor és a magyar Hulk

A miniszterelnök szívesen példálózik nemzeti ünnepeinken a magyar múlttal, rendre előadja, hogy ki mindenkit zavartunk már haza, meg hogy mi mindig milyen eredményesen álltunk ellen mindenféle birodalmaknak. Persze ebben van igazság, de ez a része is idegen toll. Honnan jött Orbánnak ez a gondolat, és mi igaz a nagy történelmi elkergetésekből?



Rainer M. János történész: Ahhoz több idő kell, hogy a tankönyveket a mai kormány gyalázatos oroszbarát politikájához igazítsák

A miniszterelnök „azt képzeli, hogy egyedül, egy szál evezővel megvalósítja a kompországot, amit a kitalálói is tragikus képnek tartottak, mert soha nem tud partot érni” – mondja a 68 éves akadémikus, a bedarált 56-os Intézet egykori igazgatója, akit arról is kérdeztünk, hogyan juthatott idáig Orbán Viktor onnan, hogy Ruszkik, haza!. Meddig lehet október 23. ünnep? Mit gondol Rainer M. János a kurzusfilmekről, kap-e háttér-információkat orosz történész kollégáitól, és szocializmusnak tartja-e, ami itt 1945 után volt? HVG-portré.


Mit adtak nekünk a politikai messiások?

A magyar politikai közgondolkodásnak legalábbis 1848 óta részét képezi a messianisztikus csodavárás és azóta szilárdan tartja magát az az álláspont, hogy a bajból csak egy erős, karizmatikus vezető képes kivezetni a nemzetet. Most a politikába villámsebességgel berobbant Magyar Péterrel kapcsolatban kerültek elő hasonló gondolatok a közbeszédben. De mire mentünk az elmúlt szűk 200 évben az olyan vezetőkkel, akik a történelem egy bizonyos pontján elég erősnek és határozottnak mutatták magukat ahhoz, hogy elnyerjék a köz bizalmát?





Csunderlik Péter: Orbán a nagy-magyarországos sáljával választás elé állította az országot

A Galilei Kör döfte hátba Tormay Cécile szerint a nemzetet az első világháború végén, emléktábláját a rendszerváltáskor leverték. De mi volt valójában, és mennyire él tovább a mai kultúrharcokban? Csunderlik Péter történész megírta a történetét, és beszélgetésünk során eljutottunk a tanártüntetésekig, a brüsszelezés gyökeréig.







Kőbányai János: Pokorni Zoltán könnye

A kibeszélés megszabadít a traumától, de nem a társadalom kollektív emlékezetének hiányából fakadó traumától. A társadalom többségi közössége pedig nem beszélte ki betegsége okát. És ezért nem kaphat feloldást. Sem gyógyulást.


Amiben mi, magyarok igazán profik vagyunk: az áldozatszerep

Hasznos dolog, ha észreveszünk bizonyos, a történelemben ismétlődő mintázatokat, de az talán még fontosabb, hogy megpróbáljuk megérteni a mögöttes okokat. Erre tesz kísérletet A kollektív áldozati szerep szociálpszichológiája című könyv Fülöp Éva és Kővágó Pál szerkesztésében. A nemrég az Oriold és Társai Kiadó gondozásában megjelent kötet Magyarországon hiánypótló, hiszen magyar nyelven mutatja be a kollektív áldozattudat legjelentősebb szociálpszichológiai kutatásait az elmúlt másfél évtizedből, és betekintést nyújt az ezzel kapcsolatos hazai kutatásokba is. Kővágó Pál pszichológussal beszélgettünk.




Igazi könyvritkaságot adott ki az Akadémia a Szent Koronáról

Hányszor és hova, milyen okokból és körülmények közepette szállították koronánkat idegen földre, majd miként tért haza, és mindez hogyan befolyásolta Magyarország mindenkori históriáját? A magyar történelmet kedvelői számára érdekes tudományos-ismeretterjesztő könyvvel állt előt a Magyar Tudományos Akadémia.