Pályázatot írt ki a főváros a háborúkban megerőszakolt nők emlékhelyére

A köztéri alkotás helyszíneként felmerült a Városmajor környéke, a Gellért-hegy, a Margit-sziget és Óbuda is. Összesen 30 millió forintot szánnak rá.

  • MTI MTI
Pályázatot írt ki a főváros a háborúkban megerőszakolt nők emlékhelyére

Pályázatot írt ki a háborúkban megerőszakolt nők köztéri emlékhelyének megvalósítására a főváros – jelentette be Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes a Városházán tartott sajtótájékoztatón szerdán.

A nyilvános nemzetközi pályázatra szeptember 30-ig lehet jelentkezni, várhatóan jövő év elején hirdetnek eredményt, és jövő nyárra készülhet el a köztéri alkotás, amelyre mintegy 30 millió forintot szánnak.

Az emlékhely fővárosi tulajdonú területen lesz, a lehetséges helyszínek között felmerült a Városmajor környéke, a Gellért-hegy, a Margit-sziget és Óbuda is – ismertette a főpolgármester-helyettes.

Hozzátette: a pályázat kezdeményezője Karácsony Gergely főpolgármester volt, a közgyűlés idén januárban döntött az emlékhely megvalósításáról.

Egyedülálló emlékművet kaphatnak a fővárosban a háborúkban megerőszakolt nők

A háborúban megerőszakolt nők többet kaphatnak Budapesten, mint egy a tér sarkán álldogáló jelentéktelen bronzfigura, amely mellett egy vagy két év után ugyanolyan közömbösen halad el az ember, mint a sarki fűszeres mellett. Erről egy nagyszabású emlékezeti projekt gondoskodik, amelynek idén év elején adott zöld utat a Fővárosi Közgyűlés.

Kerpel-Fronius elmondta: a téma benne van a hazai emlékezetpolitikai diskurzusban, de megfelelő emlékhely még nincs. Ugyanakkor az elmúlt években Budapesten megjelenő szobrok időnként az "ízlésterror", "köztéri vétség kategóriájába esnek", és egy bizonyos világnézetet igyekeznek az itt élőkre erőltetni.

A pályázat előkészítésében részt vesz egy művészettörténészekből, történészekből álló ötfős bizottság, amely előadássorozatot szervezett a témában. A www.elhallgatva.hu honlapon az előadások mellett tudástár és a pályázati kiírás is olvasható.

Pető Andrea: Az erőszaktevő katona nem pusztán erőszakoló, hanem a militarista kultúra része

Budapest vezetése nagyszabású projektbe fogott, hogy a háborúkban megerőszakolt nőkről méltó módon megemlékezhessünk. Ezzel kapcsolatban kérdeztük Pető Andrea történészt, a CEU kutatóját arról, hogy miért kötelező velejárója a háborúknak a nemi erőszak, és miért követték el azt tömegével a második világháború alatt a szovjetek.

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.