A Kúria hatályon kívül helyezte az Esterházy-kincsek tulajdonjogáról másodfokon meghozott jogerős ítéletet, és az ügyet másodfokra utalta vissza, így azt a Fővárosi Ítélőtáblának újra kell tárgyalnia - áll az alapítvány közleményében. A magyar állammal perben álló Esterházy Privatstiftung (Magánalapítvány) üdvözölte a döntést. Ahogy a közleményben írják, így

újra esélyt látnak az Esterházy-kincsek tulajdonjogának megnyugtató rendezésére, és az alapítvány továbbra is kész peren kívül megállapodni a magyar állammal a műtárgyak további sorsáról.

A Kúria január 19-én hozott végzésében úgy határozott, hogy az Esterházy-kincsek tulajdonjogáról meghozott jogerős ítéletet a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblának újra kell tárgyalnia. Az döntés szóbeli indoklása szerint a másodfokon eljáró bíróság ítélete hiányos, okszerűtlen és a logika szabályainak sem felel meg. A Kúria a tulajdonjog kérdésében nem hozott döntést, csak a korábbi jogerős ítéletet helyezte hatályon kívül.

Czigány Balázs, az Esterházy Privatstiftung igazgatóhelyettese elmondta: „Üdvözöljük a Kúria döntését, hiszen ez azt jelenti, hogy a bíróság elfogadta az eljárás és az ítélet tartalmi hiányosságairól szóló érvelésünket. Bízunk abban, hogy a megismételt eljárásban sikerül majd kiküszöbölni ezeket hibákat és a másodfokú bíróság újra alaposan megvizsgálja a bemutatott bizonyítékainkat. Meggyőződésünk, hogy ez a korábbiaktól eltérő eredményhez és a tulajdonjog tekintetében számunkra kedvező ítélethez fog vezetni.”

Czigány Balázs megerősítette: az Esterházy Privatstiftung semmiképpen sem szeretné a kincseket Magyarországról elszállítani, hiszen magyarországi kötődésük elvitathatatlan, és ez ellentétes volna az azokat az Iparművészeti Múzeumban letétbe helyező V. Esterházy Pál herceg és felesége, Esterházy Ottrubay Melinda végakaratával is. Az alapítvány egy átfogó megállapodásra törekszik a magyar állammal, amelynek kedvező döntés esetén része lehet egy budapesti Esterházy Művészeti Központ megalapítása is.

Az alapítvány 2017-ban kezdeményezte, hogy a magyar állam ismerje el, hogy a Tanácsköztársaság idején Magyarországra hurcolt és a fraknói várban maradt műtárgyak művészettörténeti és dologi jogi egységet alkotnak, továbbá tulajdonjogukat az előbbiekre nézve. Álláspontjuk szerint az V. Esterházy Pál herceg által a két világháború között az Iparművészeti Múzeumban letétbe helyezett műtárgyegyüttest a második világháborút követően, 1949-ben jogtalanul államosították.

Az alapítvány ezért élt a vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásának rendjéről szóló 449/2013. kormányrendelet (restitúciós rendelet) kínálta lehetőséggel. A közigazgatás eljárás végén a magyar állam azonban nem tartotta megalapozottnak a Magánalapítvány restitúciós igényét. A döntés a Magánalapítvány közigazgatási perben támadta meg, mely ügy a Kúria 2022. februárban fog tárgyalni.

Az előbb említett restitúciós eljárás megindítása után, a tárgyak egy részének az Iparművészeti Múzeumból a fertődi Esterházy kastélyba való elszállítását követően a magánalapítvány polgári pert is indított a tárgyak tulajdonjogának tisztázása érdekében. Ebben a polgári perben a bíróság első fokon 2020 szeptemberében, majd másodfokon - immár jogerősen - tavaly májusban elutasította a Magánalapítvány keresetét. A Kúria tegnapi döntésével ez a polgári peres ügy került vissza a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblára.