„Két kiindulópontunk volt: egyrészt most formálódik egy olyan médiamátrix – Petőfi tévé, rádió, Hajógyár platform, Magyar Popkulturális Értéktár –, amit a magyar könnyűzene szolgálatába szeretnénk állítani. Másrészt benne élünk egy olyan strukturális válságban, amire a konjunkturális válaszok nem elegendőek. Legalábbis 2020-tól aki errefelé azt állítja, hogy tudja, mi fog történni jövőre, az minimum önértékelési zavarokkal küzd” – válaszolta arra a kérdésünkre Demeter Szilárd, hogy mi a célja és a szerepe a most létrehozott Petőfi Zenei Tanácsnak.

Az is kérdés, hogy milyen ügyekben fog dönteni vagy véleményezni ez a testület. „Ferenczi Gyurit azzal nyugtattam, hogy ez nem a sanzonbizottság. Leginkább a tagok tapasztalataira, bölcsességére, ízlés- és értékítéletére számítunk. Na meg a fülükre. Sokszínű, sokféle zenei világból érkező társaság, hallják, hogy hol mi a jó. A PZT-nek iránytűszerepe lenne, nem egyes dalokról döntenek” – mondta, hozzátéve, hogy a kiválasztás szempontja „a teljesítmény, illetve a hozzáadott érték” volt.

Két dolog szembetűnő a testület összetételét vizsgálva. Az egyik, hogy a tanácsban nincs olyan fiatalabb könnyűzene-közeli ember, aki a zeneipar és a popkultúra aktuális, legfrissebb kérdéseivel, trendjeivel jó eséllyel képben van. Pedig a zeneipar éppenséggel egy állandó frissességet megkövetelő „üzem”, ami jellegénél fogva megkívánná az up-to-date tudásokat. „Egyebek mellett erről szól a Hajógyár. Dénes Adél (a Hajógyár vezetője – a szerk.) folyamatosan kapcsolatban van a fiatal zeneipari szereplőkkel. Ő alanyi jogon vesz részt a tanács ülésein, becsatornázza a fiatalok tudását is. De van az a miniszterelnöki mondás: fiatalok a csatába, öregek a tanácsba. Nekem fontos volt, hogy lényegesen nagy időtáv álljon a tagok tapasztalatai mögött. Olyan embereket hívtunk be, akik sokat láttak, sokféle helyzetet megéltek.”

A másik, hogy nem találunk egyetlen nőt sem a testületben. Pedig a magyar zeneiparban az elmúlt években több magasan kvalifikált, a szakmájában képzett női vezető dolgozott, dolgozik. Gondoljunk csak a külföldi zenei fesztiválokon dolgozó Szép Fruzsinára, vagy éppen a Művészetek Völgyét szervező Oszkó-Jakab Natáliára. „Egyáltalán nem vitatom a nők teljesítményét. Csak egészen egyszerűen számomra soha nem volt szempont senkinek sem a biológiai vagy társadalmi neme, vagy akár a szexuális irányultsága. Nem hiszek a kvótákban. Ez most így alakult” – mondja erre a kérdésre Demeter Szilárd.

Végül de nem utolsósorban megkérdeztük, mi a helyzet e pillanatban a korábban meghirdetett nagyszabású zeneipari elképzeléseivel? És mi van az azokhoz hozzárendelni tervezett büdzsével? „Ahogy lehet, csináljuk. A háború és a szankciók miatt mindenhol forrásszűke van, érthető módon, ezért átütemezünk, apróbb lépésekben megyünk, de megyünk. A legnagyobb polgári erény a türelem”

A tanács egyébként, amelytől a magyar popkultúra jobb útra terelését remélik, ezekből a tagokból áll:

• Kovács Ákos,
• Bognár Attila,
• Frenreisz Károly,
• Müller Péter Sziámi,
• Both Miklós,
• Ferenczi György,
• Gőz László,
• Nagy Feró,
• Németh Alajos,
• Tátrai Tibor.

Nagy Feróval és Kovács Ákossal a soraiban kezdené a Petőfi Zenei Tanács felvirágoztatni a magyar popkultúrát

Demeter Szilárd összehívta a Tanácsot, amely segítene utat mutatni a popkultúrának. Megalakult a Petőfi Zenei Tanács - jelentette be a Petőfi Kulturális Ügynökség. Mint írták, a cél az, hogy „a tanács tagjai szakértelmükkel és meglátásaikkal elősegítsék a Petőfi Rádió, a Petőfi TV, a Hajógyár és a Magyar Popkulturális Értéktár minőségelvű megerősítését, ezáltal a magyar popkultúra jobbá tételét" - hogy ez pontosan mit jelent, majd kiderül.