Nádas Péter: „Tulajdonképpen egy hosszú börtönbüntetésre vagyok ítélve. Fogalmam sincs, hogy ki ítélt el, vagy miért ítélt el"
Csütörtökön kerül a mozikba a Saját erdő, ami egyszerre természetfilm és irodalmi portré Nádas Péterről.
MTI
A Kárpáti György Mór rendezte, közel egyórás dokumentumfilmben a Kossuth-díjas író az élet fontos kérdéseiről vall, olyan témákról beszélve, mint az ökológiai katasztrófa, az öngyilkosság, a szerelem és a kultúra.
Az 1984 óta a Zala megyei Gombosszegen élő és dolgozó író monológját a gombosszegi táj asszociatív képei kísérik, otthonáról, kertjéről, a közeli erdőről és az élővilágról, Laurie Anderson világhírű New York-i avantgárd művész zenéjével aláfestve. A koncepciót a koproducer Orsós László Jakab találta ki, a rendező Kárpáti György Mór, az operatőr Pálos Gergely volt. A stáb tavaly júniusban egy hetet töltött Nádas Péterrel Gombosszegen.
A film előzetesét itt lehet megnézni:
„Egyidőben zajlott a beszélgetés hangfelvétele és a környezetet feldolgozó képek forgatása. Miközben a dolgozószobában, három ülésben folytattunk beszélgetést Nádas Péterrel, a kamera körbejárta a házat, a kertet, a telek melletti erdőt. A beszélgetésre Kalmár Melinda történészt és Simonyi Balázs filmkészítőt és ultramaratonistát kértük fel, azt remélve, hogy radikálisan különböző megközelítésük inspirálni fogja Nádast" – idézte Kárpáti György Mórt és Orsós László Jakabot a produkció sajtóanyaga.
A film a beszélgetésből szerkesztett monológ és egy természetfilm összefésülése: megjelenik a flóra és fauna, a vadkörtefa, a fenyves, a rovarok, a visszajáró madarak, majd az éjszakai kert. Ahogy az író mondja a filmben:
„Az én életemhez az irodalom csak és kizárólag hozzátett. A cselekvési képességemből és a tevékenységi lázamból majdnem mindent elvett, tehát azt tönkretette. De hogy ezt nekem miért kell csinálni, és miért vagyok erre ítélve? Tulajdonképpen egy hosszú börtönbüntetésre vagyok ítélve. Fogalmam sincs, hogy ki ítélt el, vagy miért ítélt el. Gyerekkorom óta el vagyok ítélve erre, de ezt nem bánom. Nincs olyan sejtem, ami ezt bánná."
A producer Stalter Judit, Sipos Gábor és Rajna Gábor volt, a vágó Vághy Anna, hangért Zányi Tamás, a rajzokért Haász Katalin felelt. A portréfilmet a Laokoon Filmgroup gyártotta, az alkotás magán- és szakmai támogatók összefogásával készült.
KULTÚRA
Még több Kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?
Ma Magyarországon nem látszik az alagút vége. Egyelőre ott tartunk, hogy el kell hinnie az ország határain belül és kívül élőknek, hogy lehetséges a megtisztulás, és mindenkinek lehet helye, feladata ebben.
