Grétsy László Prima Primissima díjas nyelvésztől, az anyanyelvápolás ismert személyiségétől február 23-án 9 óra 45 perckor vesznek végső búcsút a Farkasréti temető Makovecz termében – közölte az Anyanyelvápolók Szövetsége.

Az életének 92. évében elhunyt Grétsy László emlékére február 24-én szombaton 11 órakor tartanak gyászmisét a Belvárosi Nagyboldogasszony-templomban.

Grétsy László: Minden szó, amellyel találkozunk, érték

A 91 éves korban elhunyt Grétsy László mindannyiunk helyett is őrizte kicsit a magyar nyelvet, de annak változásait is megértően tudomásul vette. Az Álljunk meg egy szóra! „Tanár Ura" nemcsak a műsorban mutatta állandóan derűsnek magát, ez hozzá tartozott az alaptermészetéhez.

Grétsy László 1932-ben született Budapesten. 1950-ben vették fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karának magya–történelem szakára, ahol Pais Dezső professzor szemináriumainak hatására a nyelvtudomány mellett kötelezte el magát. 1954-től a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa volt, majd 16 évig a mai magyar nyelv osztályt vezette. 1960-tól a nyelvtudomány kandidátusa volt.

1964-ben jelent meg és azóta több tízezer példányban adták ki Szaknyelvi kalauzát. Főbb művei közé tartozik továbbá az Álljunk meg egy szóra! (Vágó Istvánnal, 1991), a Képes diákszótár (társszerkesztő, 1992), az Anyanyelvi őrjárat (1999), A 20. századi magánlevelek nyelvi világa (2003), valamint a Nyelvművelő kéziszótár (Kemény Gáborral, 2005) is.

1987–98-ban az ELTE Tanárképző Főiskolai Karának magyar nyelvi tanszékén tanszékvezető tanár volt. 1987-től a Magyar Televízió nyelvi bizottságának társelnöke, 1993–96-ban elnöke; 1989-től az Anyanyelvápolók Szövetségének főtitkára, majd alelnöke, 1994-től ügyvezető, majd tiszteletbeli elnöke volt. 1992-ben megválasztották az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának társelnökévé, 2006-ban pedig tiszteletbeli elnökévé. 2001 és 2007 között az MTA közgyűlési képviselőjeként tevékenykedett.

A Magyar Nyelvőr, az Édes Anyanyelvünk, az Élet és Tudomány és a Szabad Föld szerkesztője és rovatvezetője volt, valamint több nyelvészeti rádió- és televízióműsor, sajtóbeli nyelvművelő rovat munkatársa és könyv szerzője volt. Az Álljunk meg egy szóra című televíziós műsor 500. adása alkalmából 1997-ben nívódíjat kapott.

Grétsy mindig nagyon megértően, türelemmel beszélt a magyar nyelvről, még akkor is, ha annak elsilányulására utaló aggódó kérdésekkel bombázták.

„Ha a szavakat alkotó beszédhangokból álló jelrendszert mint a gondolatok kifejezésének és a társadalmi érintkezésnek az eszközét értjük rajta, akkor nemhogy silányulna, hanem éppen ellenkezőleg: szakadatlanul változik, s eközben egyre fejlődik, gazdagodik” – mondta például 2015-ben.