L. Simonnak nem tetszett a Lara Croft módjára verekedő Szendrey Júlia, de mindenkinek megüzente, hogy nem lett kurzusfilm a Most vagy soha!

A Nemzeti Múzeum kirúgott igazgatója azt is elmesélte, hogyan trükköztek a filmkészítők, hogy ne legyen még drágább a film elkészítése amiatt, mert ő megtiltotta két farúd lefűrészelését.

  • hvg.hu

„Az előre tudható volt, hogy itt nem egy mély lélektani drámát fogunk látni, s nem is egy hiteles történelmi vázlatot” – így ült be saját bevallása szerint L. Simon László a Most vagy soha című Petőfi-filmre szombaton.

A Nemzeti Múzeum igazgatói pozíciójából meleg idős embereket ábrázoló sajtófotók miatt kirúgott egykori fideszes államtitkár másnap egy hosszú Facebook-posztban fejtette ki a véleményét a rekordösszegű állami támogatásból elkészített mozi kapcsán.

https://hvg.hu/kultura/20231106_csak_janos_l_simon_laszlo_kirugas

A film azzal a felütéssel indul, hogy „ahogy történt és ahogy történhetett volna”, és L. Simon nem értett egyet azokkal a kritikákkal, amelyek szerint ez a vállalás önellentmondás. Sőt, amellett érvel, hogy ez a „Hollywoodi recept”, amely „régóta legitim a filmes világban”.

Ehelyett az egykori fideszes politikus szerint ehelyett azon érdemes vitatkozni, hogy a Rákay Philip nevével fémjelzett mozit akciódús kalandfilmmé tevő fiktív betétek kikezdik-e a mű egészének történeti hitelességét.

A filmet egyszerre dicsérő és kritizáló terjengős elemzés érdekes pontja, hogy L. Simon azt állítja, a Nemzeti Múzeum igazgatójaként szigorúan megtiltotta, hogy a forgatás kedvéért le akartak fűrészelni az épület homlokzatáról két védett, nemzeti színű farúdat.

A digitális kiretusálásuk nyilván nagyon sokba került volna, fölösleges kiadással terhelve az egyébként is drága filmet, ezért döntöttek úgy a producerek, feketék lesznek a rudak és idegen zászlók lengenek rajtuk

- állítja L. Simon, aki ezzel magyarázza azt a történelmileg nem hiteles mozzanatot, hogy Nemzeti Múzeum 1848-ban császári zászlók lengtek.

Amit ki nem állhatott a filmben L. Simon, az „Szendrey Júlia Lara Croftot megszégyenítő záró akciójelenete”, illetve a „videójátékok világát megidéző” filmzen. Összességében azonban úgy véli:

ez nem egy kurzusfilm, nem egy aktuálpolitikai üzeneteket sután megjelenítő alkotás, hanem egy akciódús játékfilm, ami egy lehetséges interpretációja az 1848. március 15-i eseményeknek.

Az alkotást megnézte kollégánk is, és mint kritikájából kiderült, ő nem teljesen úgy gondolkozik a filmről, mint L. Simon:

https://hvg.hu/kultura/20240314_most-vagy-soha-kritika-rakay-philip-petofi-film-petofi-sandor-berettyan-nandor-szente-vaj-kis-szabo-mark-1848

Hozzászólások