A finn intézménynek semmi köze a Kreml-hez, és az utóbbi években már inkább teher volt számukra az elnevezés.
hvg.hu/MTI
Vasárnap bezár Európa utolsó Lenin-múzeuma, ami 1946 óta működött a finnországi Tamperében. Az MTI tudósítása szerint az intézmény épülete arról nevezetes, hogy 1905-ben ott találkozott először az akkor száműzetésben élő Lenin és Sztálin az első bolsevik konferencia alkalmával.
Kalle Kallio, a múzeum igazgatója azt mondta, hogy az intézmény neve – Lenin Múzeum – „nem tükrözi azt a történelmet, amelyről be szeretnénk számolni”, és sokan azt hiszik a név miatt, hogy „egyfajta gonosz varázserővel bíró templomról” van szó.
A közfinanszírozásból fenntartott intézmény egyébként semmilyen kapcsolatban nem áll a Kremllel, és már 2016-ban eldöntötték, hogy Lenin élete helyett a szovjet történelemre helyeznék a hangsúlyt. Különösen az Ukrajna elleni orosz invázió miatt vált teherré az elnevezés, Kallio szerint iskolákból nem is érkeznek látogatók, mert a tanárok nem merik megkérdezni a szülőket, hogy elvihetik-e a múzeumba a gyerekeket.
Az igazgató szerint a múzeum bezárásának híre úgy terjedt el Oroszországban, mint egy Washingtonban meghozott, újabb barátságtalan lépés a finn NATO-csatlakozás után. A bezárás előtt rekordokat dönt a látogatottságuk: tódulnak az emberek, hogy utoljára megnézzék a kiállítást.
A létesítményt 2025 februárjában nyitják meg újra, a diplomáciai jegyzékre utaló Nootti néven, és főként a finn-orosz kapcsolatokat fogja bemutatni a XX. és a XXI. században.
Lenin száz évvel ezelőtti halálával a korabeli magyar sajtóban is kiemelten foglalkoztak, s a temetésig valóságos kommentárláz tombolt, néhány félreértéssel és több telitalálattal. Vörös cár, Antikrisztus, legvérengzőbb zsarnok – írták róla, de szorgosan beszámoltak arról is, hogy “a mínusz 30 fokos hidegben négy nap alatt mintegy egymillió gyászoló vonult el” a Vörös téri ideiglenes mauzóleum előtt és “200 ezer ember kérte azonnali felvételét a bolsevik pártba”.
Donald Trump hangsúlyozta, hogy az iráni atomlétesítmények bombázása nem jelenti azt, hogy az USA háborúban állna. Évtizedek óta érvelnek hasonlóan amerikai elnökök, s alkotmányjogi értelemben az USA 1942 óta nem üzent hadat senkinek.
A kormányfő Diogo Jotáról, Lázár Jánosról és a Tisza Pártról is beszélt egy videós interjúban, meg arról, hogy a felesége szólt neki: ne engedjen be egy migránst sem.