Orbán Ráhel vágyott rá, közpénzből megcsinálják: NER-szálakkal, állami támogatással jön az immerzív színház
Legalább 2,5 milliárdos állami támogatással hoznak létre turisztikai attrakciónak szánt látványszínházat a Millenárison.
Legújabb rendezése, az Agatha Christie regényéből készült Az Ackroyd-gyilkosság április elején debütált a Veres 1 Színházban, ennek kapcsán adott interjút a szinhaz.online-nak Simon Kornél színész-rendező. A beszélgetésben színházi munkái és rendezői tapasztalatai mellett kitért a szakma mai helyzetére, és éles kritikát fogalmazott meg a jelenlegi kultúrpolitika döntéseivel kapcsolatban.
Simon Kornél nyolc év centrál színházas társulati tagság után váltott a szabadúszó létre, amelynek alapvető bizonytalansága mellett az előnyeit is folyamatosan tapasztalja:
„Mióta szabadúszó vagyok, csak olyan dolgokat csinálok, amelyekhez erős közöm van, és ez nagyszerű dolog, és igencsak ritka a mai kultúrpolitikai helyzetben, úgyhogy jól érzem így magam” – nyilatkozta Simon Kornél.
A színházi szakma aktuális helyzetéről és a jövőre vonatkozó kilátásaikról borúlátóan vélekedik, szerinte eleve nem lehet beszélni „a szakmáról”, olyannyira nincs egység manapság ebben a közegben:
„Egy megosztott valami van, mert »a szakma« egy része politikailag megtámogatott, de megkérdőjelezhető minőségű előadásokat tud felmutatni, a másik része pedig gyakorlatilag a túlélésért küzd. […] Perspektíva az nem nagyon van. Ebben a pillanatban túlélni szeretném valahogy ezt a korszakot, és azt hiszem, ez is az egyetlen komolyan vehető cél.
„Álmaim természetesen vannak. Van olyan álmom, hogy egyszer majd az ország és ez a szakma sem lesz ennyire megosztott, a megfelelő emberek kerülnek a megfelelő székekbe, és nem azok, akiket a hatalom nevezett ki. Csak ha ez megtörténik, akkor lehet újra perspektíva ebben a hivatásban, addig sajnos nem.”
Úgy látja, a színház mint intézmény és a színészek megbecsültsége is nagyot zuhant az elmúlt több mint tíz évben, anyagi megbecsültségről pedig egyáltalán nincs szó:
„Találkoztam kollégákkal, akik vidékről voltak kénytelenek eljönni a fővárosba pályaelhagyóként, civil munkát vállalni. Szégyen, hogy milyen kevés pénzből élnek emberek, akik a szívüket-lelküket estéről estére a színpadra teszik.
Miért gondolja az ország vezetése, hogy a művészeit koldussorban kell tartani?”
Simon Kornél felszólalt Hadházy Ákos múlt heti tüntetésén is:
A színész-rendező őszintén beszélt az alkohollal való viszonyáról is, elmondása szerint kollégáitól támogató visszajelzéseket kapott, amióta bevallotta, hogy absztinens alkoholista.
„Sokan megveregették a vállamat, hogy ez bátor kiállás volt, és ez jólesett, mert én is azt gondolom, hogy bátor kiállás volt. És még több ilyen bátor kiállásra lenne szükség ebben az országban, ahol kétmillió alkoholista van. A stikában ivás, az alkoholizmus sokkal szélesebb körben létező jelenség, mint amit gondolunk. Az alkohol globális probléma, sokszor falazunk, vagy nem tudunk mit kezdeni az alkoholista munkatárs jelenségével, vagyis inkább nem tudnak, hiszen én már kezdtem vele valamit. Preventíve és akut jelleggel is többet tehetne a társadalom azokért, akik erre az útra tévedtek, mert nem titok, hogy ennek mindig mélyebb oka van, és nem pusztán arról szól, hogy az ember elveszítette a kontrollt.
Semmiképpen nem a retorzió, a megtorlás és a büntetés lenne a követendő út, pláne, hogy évi harmincezer haláleset köthető össze az alkoholfogyasztással, a drogfogyasztással pedig évi hetven. Oda kéne figyelni, és fölvenni az alkoholt is a különösen veszélyes kábítószerek listájára, mert az”
– véli Simon Kornél, aki tavaly ősszel beszélt először arról, hogyan sikerült felépülnie a függőségeiből.
Simon és felesége, Gryllus Dorka két gyereket nevelnek, a művészházaspárral készült korábbi interjúnkat itt lehet olvasni:
