Több évtizednyi kutatómunkával a lipcsei Bach Archívumnak sikerült Johann Sebastian Bach szerzeményeként azonosítania két orgonadarabot, amelyek szerzője 320 éven át ismeretlen volt.
Peter Wollny, az archívum vezetője több mint 30 éve fedezte fel a két művet, egy d-moll és egy g-moll chaconne-t, amelyeket 18 éves kora körül írt Bach.
„Sokáig kerestem a kirakós hiányzó darabját, hogy azonosítani tudjuk a szerzőt – most a teljes kép láthatóvá vált”
– mondta Wollny.
A zenetudós az 1990-es évek elején találta meg a darabok kéziratait a Belga Királyi Könyvtárban, és a kézírás jellegzetességei alapján rögtön meg tudta állapítani, hogy Németország középső részéről, valószínűleg Türingiából származnak.
A kutatómunka végül elvezette Bach egy kevéssé ismert tanítványához, aki 1705 körül másolta le a darabokat. Wollnynak sikerült azonosítania a tanítvány kézírását, és így Bachhoz kötnie a szerzeményeket.
A darabok olyan tulajdonságokat mutatnak, amelyek abban az időben jellemzők voltak Bach szerzeményeire, de más zeneszerzőkére nem. Wollny úgy fogalmazott: 99,9 százalékig biztos abban, hogy Bach a szerző.
Wolfram Weimer német kulturális miniszter a zenei világ jelentős eseményének nevezte a felfedezést. Mint fogalmazott: Wollny „szinte detektívszerű, aprólékos részletességgel” tárta fel a darabok eredetét.
A mintegy 14 perces műveket Ton Koopman holland orgonaművész mutatta be hétfőn a lipcsei Szent Tamás-templomban. Az interneten élőben közvetített eseményen részt vett a kulturális miniszter mellett Burkhard Jung lipcsei polgármester is.
