A Sátántangó és a Werckmeister harmóniák filmre vivőjét a Fiumei úti sírkertben helyezik végső nyugalomra.
Február 6-án délután 2 órától vesznek végső búcsút Tarr Bélától Budapesten a Fiumei úti sírkertben – tette közzé a Magyar Filmművészek Szövetsége kedden a Facebook-oldalán.
A nemzetközileg is elismert, Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező hetvenegy éves korában január 6-án halt meg.
Rég abbahagyta a filmrendezést, de a filmezést nem. Tarr Béla pokolian fog hiányozni a magyar filmnek, a mi dolgunk pedig az, hogy megőrizzük az örökségét – ami sokkal több volt, mint a mesterművek, amiket rendezett.
Tarr Béla 1955-ben született Pécsen. Pályafutását tizenhat évesen amatőr filmesként kezdte. Később a Balázs Béla Stúdióban dolgozott, a magyar kísérleti film legfontosabb műhelyében, ahol 1977-ben elkészítette első, Családi tűzfészek című játékfilmjét. Ő készítette az első magyar független játékfilmet is, a Kárhozatot, amelyet 1988-ban a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon mutattak be, és amellyel jelentős sikert aratott. A rendező 1989-1990-ben egy művészeti program vendégeként élt Berlinben, majd vendégprofesszorként kezdett tanítani az ottani filmes akadémián, ahol egészen 2011-ig folytatta oktatói tevékenységét.
1997-ben a Európai Filmakadémia tagjává választották. 2003-ban megalapította a TT Filmműhelyt, amelyet 2011-ig vezetett. A TT Filmműhely készítette filmjeit, miközben Tarr producerként is közreműködött több jelentős alkotó munkájában.
Miután 2011-ben A torinói ló című játékfilmjét utolsó alkotásaként jelentette be, életművét lezártnak tekintette, pályája új szakaszát az oktatásnak szentelte, hogy a filmkészítés új formáinak fejlesztését elősegítse.
Összesen kilenc nagyjátékfilmet készített a kedden elhunyt Tarr Béla, de ezzel az életművel beírta magát nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi filmes Panteonba is. 2003-ban a világ legjelentősebb rendezőit rangsoroló listájában a The Guardian például a 13. helyre tette, Tarantinót, Altmant, Almodovárt és Spielberget is megelőzve. Mutatjuk az általunk legjobban szeretett öt filmjét.
Tarr életében számos kitüntetést nyert el: 1983-ban Balázs Béla-díjat, 2003-ban Kossuth-díjat, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést kapott. 2010-ben elnyerte a Magyar Kultúra Követe címet, 2012-ben a magyar filmkritikusok B. Nagy László-díját. 2011-től 2023-ig a Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke volt, majd tiszteletbeli elnökké választották. Művészetét több külföldi kitüntetéssel, egyebek közt a Német Művészeti Akadémia Konrad Wolf-díjával és a francia Művészeti és Irodalmi Rend lovagi fokozatával, számos nemzetközi filmfesztivál életműdíjával ismerték el. 2023-ban megkapta a tiszteletbeli Európai Filmdíjat. Tavaly februárban a 44. Magyar Filmszemle, legutóbb pedig a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál életműdíjával tüntették ki.
Nyitókép fotó: Reviczky Zsolt
