Dokumentumfilm készült Salman Rushdie fizikai és lelki felépüléséről az őt ért 2022-es késes merénylet után, amely majdnem az életébe került. Az írót egy libanoni származású férfi sebesítette meg súlyosan egy irodalmi fesztiválon. A 27 éves Hadi Matar felrohant a színpadra, ahol Rushdie épp előadást tartott, és többször megszúrta a nyakán, a fején, a felsőtestén és a bal kezén. Az írón életmentő műtétet kellett végrehajtani, a támadás után sokáig lábadozott, fél szemére megvakult, és a bal keze is súlyosan megsérült.
Rushdie regényt írt a történtekből, most pedig Alex Gibney rendezésében film is készült belőle. A Sundance Filmfesztiválon bemutatott film a maga nyersességében és szörnyűségében mutatja be az író sérüléseit. Az eszmélete visszanyerésekor Rushdie első gondolata az volt, hogy ezt dokumentálni kell. A dokumentáció részben terápiás eszköz is volt, de egyfajta ellenállás is a politikai erőszak ellen. A dokumentumfilmben Rushdie egyszerre főszereplő és narrátor, a fesztivál közönségének ugyanakkor arról beszélt, hogy „ez nem rólam szól”.
Azt gondolom, hogy ez valami nagyobbról szól, aminek ez a történet csak egy példája. És ez a nagyobb dolog az erőszak. A gátlástalan emberek által elszabadított erőszakról, akik a tudatlanokat kihasználva támadják a kultúrát.
„A zsarnokok szemében a kultúra az ellenség – tette hozzá Rushdie. „A kultúrát nem szeretik a műveletlenek, a tudatlanok és a zsarnokok. És tesznek ellene, ezt láthatjuk minden nap.”
A halálos fenyegetések, amelyek miatt Rushdie-nak bujkálnia kellett, a film rendezője szerint ma is visszatükröződnek abban, ahogy „ellenőrizhetetlenül terjedhet el egy felelőtlen politikai vezető által kiváltott erőszak”. Gibney szerint „az autoriter kormányzás egyre növekvő lendületével szemben fontos, hogy továbbra is őrizzük meg emberségünket, szeressük egymást, és továbbra is törekedjünk arra a fajta intimitásra, amely olyan fontos nekünk, embereknek, még akkor is, amikor komoly politikai kihívással kell szembenéznünk”.
https://hvg.hu/360/20241020_hvg-salman-rushdie-iro-irodalom-interju
