Az idén 120. születésnapját ünneplő Szépművészeti Múzeum továbbra is őrzi vezető pozícióját a magyar múzeumok látogatottsági listáján: 2025-ben összesen 1,2 millióan látták a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria kiállításait – derült ki egy szerdai sajtóbeszélgetésen.
Eszerint még látható a Nemzeti Galériában a Tihanyi 140 című kiállítás, amely olyan sikeres, hogy francia múzeumokkal tárgyalnak a tárlat exportjáról. Nagy siker volt a bilbaói Guggenheim Múzeumban bemutatott grafikai anyag is, amelyet 340 ezren láttak, és további együttműködésben gondolkodnak.
Baán László, a múzeum főigazgatója arról is beszámolt, hogy április 14-én nyílik a párizsi Petit Palais-ban Ferenczy Károly életmű-kiállítása. Ez nem kormányzati reprezentáció, „a franciák kerestek meg minket az ötlettel, ők állnak minden költséget” – tette hozzá, megemlítve azt is, hogy Klösz György Városliget fasorban található villájának felújításával az év végén megnyílik a Magyar Fotográfiai Múzeum.
https://hvg.hu/360/20250329_hvg-fotografiai-muzeum-palyazat-klosz-villa-baan-laszlo-szabo-andras
A sajtóbeszélgetésen kiderült az is, hogy a várba visszaépülő honvéd-főparancsnokság épületében nyíló hadtörténeti kiállítást a Városliget Zrt építi. Baán László szerint nem kronologikus, teljességre törekvő és műtárgyközpontú kiállítás lesz, inkább a Zene Háza tárlatához hasonló interaktív tárlat. Az alig több mint ezer négyzetméteres kiállítótér nyilván nem tudja pótolni a Hadtörténeti Múzeum állandó kiállítását, márpedig a kormány a múzeum eddigi épületébe a Honvédelmi Minisztériumot költözteti.
Baán László a budavári palota felújításról is beszélt. Szerinte a Nemzeti Galéria működését nem veszélyezteti a beruházás, az elkövetkező néhány évben pedig az A épület befejezése a cél. Az Új Nemzeti Galéria közbeszerzési tárgyalásai folynak, eredmény szerinte tavasszal várható.
Mit hoz 2026?
Januárban, a magyar kultúra napján nagy értékű felajánlással indította el a Szépművészeti Múzeum a jubileumi évet: a Spengler Katalin–Somlói Zsolt házaspár 17 kortárs magyar és külföldi művet, többek között Kis Varsó, Csákány István, Waliczky Tamás és Daniele Buetti alkotásait ajándékozta a múzeumnak az évforduló alkalmából.
https://hvg.hu/360/202218_spengler_katalin
A Szépművészeti Múzeum legnagyobb dobása idén a Bonjour Monsieur Gauguin! – A posztimpresszionisták körei című kiállítás lesz, amely október 28-án nyílik. A Gauguin művészetének szellemi és művészi fejlődését bemutató tárlaton csaknem 150 művet láthat majd a közönség, melyből több mint 80 Gauguin alkotása. A posztimpresszionista mester mellett Gustave Courbet, Camille Pissarro, Claude Monet, Paul Cézanne, Vincent van Gogh, Émile Bernard, Paul Sérusier és más alkotók művei is szerepelnek. A tárlat létrehozásában csaknem 40 kölcsön adó intézmény vesz részt.
De nem ez lesz az egyetlen nagy dobásuk: Victor Vasarely születésének 120. évfordulójához kapcsolódva nagyszabású, retrospektív kiállítás nyílik a Szépművészeti Múzeumban. A tárlat átfogó keretben mutatja be a magyar–francia művész életművét, amely a 20. századi vizuális gondolkodás egyik legjelentősebb fordulatát indította el: munkássága meghatározó szerepet játszott a háború utáni geometrikus absztrakció és az op-art kibontakozásában, és máig alakítja a vizuális kultúráról való gondolkodásunkat.
Ezen túl március 26-án nyílik A földi paradicsom vágya című kiállítás svájci művészek – Ferdinand Hodler, Giovanni Segantini, Félix Vallotton, Giovanni és Augusto Giacometti, Cuno Amiet és Adolf Dietrich – műveit tárja elénk a Christoph Blocher-gyűjteményből.
Victor Vasarely Ferde című alkotása
Szépművészeti Múzeum
A Nemzeti Galéria legnépszerűbbnek ígérkező kiállításának címe: Dolce vita. Az árilis 8-án nyíló tárlat a magyar művészek Itália-élményét mutatja be. A 19. századi magyar művészek olykor nélkülözések árán zarándokoltak Itáliába, vonzották őket a nagy múltú olasz akadémiák és a múzeumokban, templomokban tanulmányozható régi nagy mesterek, Raffaello, Tiziano és Caravaggio remekművei.
Ligeti Antal az országot bejárva saját tájélményeit vetette vászonra, idősebb Markó Károly pedig második hazájának választotta Itáliát, kimeríthetetlen témát biztosítva festészete számára. Az olasz táj, az antikvitás és a reneszánsz kultuszának ikonikus művein – Csontváry Kosztka Tivadar mitikus tájain és Gulácsy Lajos Dante-képein – túl a mindennapi témák, a tipikus karakterek és a városi életképek is megjelennek a festményeken, grafikákon, szobrokon és fotográfiákon. A 20. századi alkotókat főként az olasz hétköznapok ragadták meg, Aba-Novák Vilmos és Bernáth Aurél expresszív festményein a tengeröböl és az égbolt egymással versengő kék foltjai, míg Vaszary János művein a tengeri strandok derűs, színes forgataga teremti meg a táj hangulatát, de az olasz életérzés a kortárs alkotókat, így Benczúr Emesét és Fehér Lászlót is elbűvölte.
Október 15-én nyílik az Elhivatottak című kiállítás, amely a 20. század első felében működő magyar női képzőművészeket mutatja majd be. A cím arra utal, hogy nagyfokú elhivatottság kellett ahhoz, hogy az állandó lekicsinylés és akadályoztatás ellenére se adják fel. A korlátozott érvényesülési lehetőségek számos pályát törtek kerékbe, életművek süllyedtek el vagy maradtak töredékesek. A kiállítás azoknak a történetét mondja el, akik a szinte teljes láthatatlanságból előlépve a férfiakkal egyenrangú, öntudatos művészi pályát tudtak felépíteni.
A neves alkotók – Anna Margit, Dénes Valéria, Ferenczy Noémi, Gráber Margit, Korb Erzsébet, Lesznai Anna, Szántó Piroska és Vajda Júlia – mellett közel ötven kevésbé ismert művész (például a Női Nyolcak művészcsoport) is szerephez jut. A művészi kiteljesedést külföldön kereső, de a női lét hátrányaival szintén megküzdő, napjainkra már nemzetközi hírű alkotók – Beöthy-Steiner Anna, Gross-Bettelheim Jolán, Anton Prinner és Reigl Judit – művei is bekerültek a válogatásba.
Amrita Sher-Gil
Szépművészeti Múzeum
2026 októberében nyílik Amrita Sher-Gil magyar–indiai származású festőművész kiállítása. A tárlat az újdelhi National Gallery of Modern Art gyűjteményéből érkező festmények mellett gazdag fotóanyagon keresztül mutatja be a művész mozgalmas életútját. Amrita Sher-Gil (1913–1941) magyar–indiai származású festőművész, édesapja, Umrao Sher-Gil gazdag indiai arisztokrata, édesanyja Baktay Ervin testvére volt.
A Budapesten született Amrita tehetsége már korán megmutatkozott, édesanyja és nagybátyja, Baktay Ervin biztatására kezdett el festeni. 1932-ben első indiai művészként bekerült a párizsi Szalonba, ahol Három lány című képével aranyérmet nyert. Ugyanezt a művét később a Bombay Art Society is aranyéremmel tüntette ki. Az olykor „a magyar Frida Kahló”-nak is nevezett művész tragikusan fiatalon, 1941-ben hunyt el. Életművét Indiában óriási kultusz övezi, az indiai modern képzőművészet egyik megalapítójának tekintik.
Nyitóképünkön: Paul Gauguin Tahiti nők című alkotása. Forrás: Szépművészeti Múzeum
