Több mint másfél millió forintért kelt el József Attila Nincsen apám, se anyám című verseskötetének első kiadása az antikvarium.hu vasárnap este zárult online aukcióján.
A dedikált műveket és kéziratokat felvonultató, 223 tételt számláló árverésen József Attila 1929-ben megjelent, harmadik verseskötetének ritka példányáért – 61 licitkört követően – 1 millió 705 ezer forintot fizettek. A dedikált és számozott kötet különlegessége, hogy a dedikáció címzettje, egy bizonyos Basilides Bence kiléte az irodalom- és művelődéstörténet számára máig ismeretlen.
Az aukción magas áron keltek el történelmi dokumentumok is. Mária Terézia 1760-ban Bécsben kiállított, saját kezű aláírásával ellátott címeres nemesi adománylevele – amellyel Johann Baptist Hermann részére adományozott nemesi címet – 86 licit után 1 millió 400 ezer forintért kelt el. Ferenc József 1869-ben kelt, az országgyűlés összehívásáról szóló felhívása, amelyet gróf Andrássy Gyula magyar miniszterelnök is aláírt, 1 millió 250 ezer forintért talált gazdára.
A szervezők tájékoztatása szerint több más irodalmi ritkaság is egymillió forint feletti áron zárt. Radnóti Miklós Orpheus nyomában című, 1943-as műfordításkötete, amelyet egykori tanárának, Győri-Juhász Jenőnek dedikált, 1 millió 150 ezer forintért kelt el.
Gárdonyi Géza 1894-es Novellák című kötete Margitay Tihamér festőművésznek szóló ajánlással 710 ezer forintért cserélt gazdát. Szerb Antal Magyar irodalomtörténet című, 1934-es kétkötetes munkájának egy Halász Bözsi részére dedikált példányáért pedig 246 ezer forintot fizettek az árverésen.
Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.
